Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]

43 hatalmak egységét, mert az államhatalmak elválasztása, úgy a mint Montesquieunél felállíttatik, veszélyezteti az állam fenn­állását, lehetetlenné teszi, hogy feladatát megoldja, mely az egyéni szabadság biztosításából áll s a melyet nemcsak az állam hatalma, hanem egyéb veszélyek is fenyegetnek. (U. o. 176. 1.) Nevezetes pedig ez az ellentét azért, mert újabb bizonysága annak, hogy az államhatalmakat, mint egy szubjektiv czél esz­közét fogva fel, azok tárgyilagos természetét megoldani nem lehet. Kautz Gyula Politikájának már első, 1862-ki kiadásában a maga teljességében felöleli a kérdést és öntudatosan választja szét az államhatalom funkczióit és orgánumait, határozottan megállapítja az egység és megoszlás egyforma szükségességét, tisztán látja a kormányzó hatalomnak a végrehajtótól és törvény­hozótól való különbségét s a tudomány teljes apparátusával, nagy körültekintéssel kidolgozott elméletében csak az a hiba, hogy a végrehajtó funkcziót a kormányzó hatalom egyik olyan mozzanatának hiszi, mint a minő annak kezdeményező, szen­tesítő, külügyeket vezérlő, főfelügyelő ténykedése és hogy alap­beosztását műve rendszerében keresztül nem viszi, a nép és kormány dualizmusát fentartja. Különösen a kormányhatalom és végrehajtó hatalom összeelegyítése teszi a tájékozást Kautz- nál nehézzé, a mely összevegyülést csak onnét származtathatni, hogy az államokban a kormányzó és végrehajtó funkcziókat egy szerv gyakorolja. Kuncz Ignácz «Nemzet államában» az államhatalmak egy­sége és megoszlása eredeti felfogással tárgyaltatik. Külön tanulmányt szenteltem e figyelemreméltó műnek a Budapesti Szemle 1889-ki folyamában, de nemcsak ezért, hanem mert egész államfelfogását tárgyalnom kellene államhatalmi elmélete teljes átértésére, rövidnek kell lennem. Kuncz megkülönbözteti az államhatalom funkczióit, meg annak tárgyait, vagyis az alaki és anyagi államhatalmakat, de épp oly tisztában van az iránt, hogy e funkczióknak külön orgá­numok útján kell véghez menniök s mindennek daczára azt vitatja, hogy államhatalmak megosztásának nincs értelme a nemzetállam szempontjából, mert hisz az államhatalom alanya a nemzet, az tehát senkivel nem osztja meg hatalmát, továbbá 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom