Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
35 funkczió van, ú. m. a jogalkotás, a jogalkalmazás és a közigazgatás. Méltán fölvethetni azonnal a kérdést, hol van az a funkczió, a mely az állam önlétének fentartásával, diplomatiai, nemzetközi érdekeivel foglalkozik, de az is miért válik a jogfentar- tásra irányuló funkczió két részre, a jogalkotásra és jogalkalmazásra, ha a funkcziók differentiálódásának alapja az állam- czélban van, mert hisz a jogszabályok alkotásánál és alkalmazásánál egyaránt a jog a czél, ha tehát a funkcziók különbsége a czél különbségéből ered, a jogalkotásnál és jogalkalmazásnál egyaránt ható czél, a jog nem indokolhatja két külön funkczió- nak létre jöttét, a mint ezt Hánel is (Studien II. köt. 248. lap) igen meggyőzőleg kimutatta. Jelűnek az államczélból indulva ki, az államhatalmak meghatározásában egészen visszaesik egy a német irodalomban is rég meghaladott álláspontra, a midőn az alaki és anyagi felségjogok közt különböztetést tenni nem tudtak, a mi különbeni nagy elfogulatlanságát és ismereteit tekintve, melyeket nemnémet állapotok és irodalmak tekintetében tanúsít, meglepő s onnan magyarázható nála is s a többi német közjogi íróknál is, hogy az államot rendszeres államtan nélkül, tisztán jogi fogalmakkal megfejthetőnek vélik. Az újabb német theoria valóságos chaosz, mely messze a franczia mögött marad, ennek minden egyoldalúsága, merevsége daczára. Ez egyoldalúság főleg abban áll, hogy a szuverén akaratnak szervek és funkcziók szerinti megoszlását kongruensnek tartja, olyképen, hogy egy szerv a másiknak funkcziójában semmi módon részt nem vehet, sőt hogy egyik szerv funkczió- jának a másik szerv ténykedése fölött való gyakorlása is ellenkeznék a hatalmak megosztásával. Utóbbi hamis nézetből indúlt ki az a felfogás, hogy a birói hatalom a végrehajtó hatalom közegei fölött nem ítélhet, hogy nemcsak kormányzati, de közigazgatási tényeit sem birálhatja. A hatalmak elválasztását úgy értelmezték a birói és a végrehajtó hatalom között, hogy «egyikök sem gyakorolhatja hatáskörét, mihelyt azzal a másiknak hatásköre lenne érintve». (Mayer, Theorie d. franz. Verwaltungsrechts 90. 1.), s minthogy 3* 57
