Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
32 Bluntschli, a ki meg nem érdemlett tekintélyre emelkedett az államtanban, már éppen összezavarja a formai és tárgyi szempontból vett államhatalmakat és a törvényhozó, kormányzó és birói hatalom mellett, közművelődési és közgazdasági hatalmat állít föl. Waitz (Politik 18. 1.) jól látja a német theoria helytelenségét, akár abban az árnyalatában, a mely azt tanítja, hogy a fejedelemben az egész államhatalom egyesül, akár a másikban, a mely a Montesquieu-féle tan felé hajlik, érinti is a viszony teljes fogalmát, midőn az első árnyalat ellen felszólal, az utóbbinak pedig oly értelmet ád, hogy az államhatalmak elválása nem egyéb mint az államhatalmak működési irányainak meghatározása, gondolatainak azonban nem megy végére. Trendelenburg egészen világosan rámutat az alapra, melyből az államhatalmak kiválnak, midőn mondja: Ha az állam személyiség (s itt megjegyzendő, hogy nemcsak jogi értelemben vett személyiséget ért mint Albrecht és Gerber óta a német közjogi írók) s a személyiség akarat(ot jelent) stb., stb. De megfeledkezik arról, hogy ez akaratnak csak azok a mozzanatai lehetnek államhatalmak, a melyek ez akaratnak, mint szuverén akaratnak létrejöttében és megvalósulásában önálló funkcziót teljesítenek. Csak így érthetni, hogy a fegyveres hatalmat megteszi önálló hatalomnak, továbbá az államhatalmi funkcziók és orgánumok nagy fontosságát mellőzi. Magasan kiemelkedik a német irodalomban arra nézve is, hogy az államhatalmak egységét és különválását egyaránt átérti s az államhatalmak egymást keresztező funkczióinak veszélyessége meg nem ijeszti, de különösen arra nézve, hogy7 e veszélyek egyedüli orvossága, az államhatalmak egysége végelemzésben erkölcsi erőktől függ, a mit azonban újra nem elemez a jogi és fizikai erőkkel szemben. Az államhatalmak elválását és egységét fentartó ez elméleteket azonban teljesen háttérbe szorítá az újabb közjogi iskola, a melj7 kedvét leli abban, hogy a Montesquieu-féle nagy7 gondolatot torzképben mutassa be s a mely nem akar tudomást venni arról, hogy ez elméletet maga a franczia irodalom is tovább fejlesztette. Ez az iskola Labanddal az élén az államhatalmak elválásának, megosztásának tanát végkép megbukottnak nyilvánítja és 54