Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]
4. módja, mely egyletünkben meghonosodott, alkalmas arra, hogy ez igazságokat a magyar jogászközönség előtt ismertesse és azok alapos megvitatását lehetővé tegye. Ily discussiót felidézni czélja jelen felszólalásomnak, remélvén egyszersmind, hogy felszólalásom hézagai a discussio folyamán más által vagy általam pótolhatók lesznek. Mielőtt előadásom tárgyalásába kezdenék, megjegyzek nehány szót a tudomány elnevezéséről. — Nálunk az anthropologikus büntetőjog elnevezés divatos, de ez nem felel meg eléggé a tudomány tárgyának. Ez a tudomány mindenekelőtt nem jogtudomány, mert nem foglalkozik jogszabályoknak sem rendszeresítéseivel, sem construálásával, sőt mondhatjuk, hogy mindaz, mivel a büntetőjog-tudomány foglalkozott, meglehetősen közömbös az iskola czéljaira. Az olaszok és francziák criminalis anthropologiának (anthropologie criminelle) nevezik, mely elnevezés leginkább Lombroso kutatásainak öszszefoglalásaként helyes, az egész iskolát azonban nem jellemzi elég jól, mert az iskola criminalis anthro- pologián kívül criminalis sociologiával is foglalkozik. Nevezik továbbá az iskolát a büntetőjog positiv iskolájának (scuola criminale positiva). Ez az elnevezés azt involválja, hogy az eddigi büntetőjogi iskolák nem voltak «positivak», míg az anthropologikus iskola «positiv»-nak tekintendő. Minthogy azonban positivnak itt nem lehet egyéb jelentősége, mint az, hogy az anthropologikus iskola tanai igazak, a korábbi büntetőjogi iskolák tanai pedig nem azok, láthatjuk, hogy ez az elnevezés inkább a polémia czéljaira alkalmas, mint arra, bogy az iskola iránya tudományosan megjelöltessék. Legjobb elnevezése az iskolának a criminologia, melyet Garofalo, az iskola leglogikusabb gondolkozója hozott forgalomba. Ez a szó fejezi ki azt, hogy az iskola mindazon igazságok kutatásával foglalkozik, a melyek a büncselekvónyekre vonatkoznak. Ha azon kérdéseket, a melyekkel az anthropologikus büntetőjog iskolája foglalkozik, áttekintjük, akkor minden egyébnél fontosabbnak három kérdés fog feltűnni. E három kérdés a következő : 4
