Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
13 Az államhatalom működésének nemzetközi ügyekben való fontossága vitte talán Locket arra, hogy a föderativ hatalmat felállítsa, holott a federativ hatalom a törvényhozó és végrehajtó mellett nem állhat meg, mert a két utóbbi a szuverén akarat irányából, a federativ pedig tárgyából, t. i. az állam nemzetközi érdekeiből van konstruálva. A tudomány, a felső oktatás fontossága és függetlensége is minden kétségen felül áll oly államra, mely azokat feladatai közé sorozza, a nélkül, hogy a tudomány államhatalomnak lenne nevezhető, mert semmi közvetlen kapcsolatban a szuverén akarat létrejöttével és valósulásával nem áll. A bírói függetlenség szükségessége még inkább kétségen felül áll, mert a szuverén akarat megvalósulásával egyenes kapcsolatban van, de e szükségességből nem következik, hogy a bírói funkczió a szuverén akarat létrejöttéhez és megvalósulához önállóan, saját külön akaratával hozzájáruljon, valamint az sem, hogy e függetlenség másként biztosítható ne lenne, mint az által, ha a bíróság államhatalomnak hivatik. E tekintetben elég arra utalni, hogy végrehajtó hatalom államhatalmi minősége daczára nem oly független, sem lété- sem működésében mint a bíróság, mert a törvényhozó s államfői hatalom befolyásának van alávetve s tagjai elmozdíthatok vagy legalább is nem élethossziglan alkalmazvák. A bíróságot még az a funkczió sem teszi állami hatalommá, a melylyel az észak-amerikai unió alkotmánya fölruházza. Az unió bíróságainak megadatott a jog, hogy a jogosult tényezőktől eredő, formailag hibátlan törvényt ne alkalmazzák, mihelyst úgy találják, hogy valamely törvény ellenkezik az unió alkotmányában kifejezett elvvel. — Itt a bíróság látszólag a törvény fölött ítél. Valósággal azonban megmarad a bíróság, ítélkezésének óriási hordereje daczára, funk- cziója természetes határai között. Nem tesz egyebet mint midőn közönséges magánjogi perben ítél: egy fensőbb szabályt alkalmaz egyes esetre. A fensőbb szabály az alkotmányban rejlő alaptörvény, ez az a legfőbb zsinórmérték, a melyet a bíróságnak követnie kell. Ha az elnök és parlament alkotta törvény ezzel a legfőbb és pedig a nép egyenes szavazatával alkotott 35
