Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
11 Ámde az állami akarat valamely mozzanatának még oly nagy fontossága nem teszi azt államhatalommá, állami főszervvé, ha a szuverén akarat létrehozásához és megvalósításához önállóan nem járul hozzá. így a bírói hatalom nem külön államhatalom oly értelemben, mint a törvényhozó vágj- végrehajtó, mert sem szuverén, sem általános akaratot nem teremt, a szuverén akaratot nem egészíti ki általános szabály utján s csak egyes esetekre nézve mondhat ki törvényt kiegészítő elvet, mely azonban csak az illető bíróságra és felekre nézve bir kötelező erővel. A bíróságnak nincs, nem szabad akaratának lenni, csak ítéletének. Az akaratot a szuverén hatalom szerveitől, a törvényhozótól vagy a mennyiben szabályalkotásra a végrehajtó hatalom jogosult, ettől veszi s a mennyiben ezeknek kifejezett akarata nincs, azt egyes esetekben következtetés utján kons- ruálhatja. A bíróság a szuverén akarathoz nem ad semmit, feladata a szuverén akarat megvalósítása; nem is lenne jó, ha a szuverén akaratot pótolhatná, mert egyes esetek adván alkalmat működésére, ha az ilyenek ötletébőlszármazó törvény kiegészítései szabályokká válhatnának, könnyen beállhatna, hogy egy eset részleges körülményeinek befolyása alól eléggé nem vonhatná ki magát, másrészt pedig, ha a szabályalkotás joga a bíróságnak megadatnék, a biró arra akkor is hajlamot érezhetne, midőn a szuverén akaratban semmi hézag nincs. A bíróság feladata az, hogy az állami akarat végrehajtása szorosan az állami akaratnak megfelelöleg történjék, akár legyenek a végrehajtás alanyai egyes magán polgárok, midőn ügyeiket a tárgyilagos jog szerint végzik, akár külön e czélra felállított közhatóságok. De váljon a végrehajtó hatalomnak nem ez-e a czélja? Nemcsak ez, hanem hogy az az eredmény, az a siker, melyet az állami akarat elérni akart, valóban el is éressék. Ha tehát e siker azokkal az eszközökkel, melyeket a törvényhozó kijelölt, el nem érhető, akkor a végrehajtó hatalom több vagy kevesebb szabadsággal a szuverén akaratot ki is egészítheti, sőt felelősségére, megint bizonyos határok közt, föl is függesztheti. Ez által válik a végrehajtó hatalom önálló hatalommá, 33
