Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
9 a végrehajtó hatalom minő viszonya teszi lehetségessé az állam akarati és cselekvési egységét. Az államhatalmaknak a tárgy, az anyag, a czél szerinti, tehát ethikus megkülömböztetése, a mely tárgyra, ezélra az akarat vonatkozik, nem kapcsolható össze az államhatalmaknak e formai, lélektani megkülömböztetésével, vagy ha össze- kapcsoltatik, csak zavart idéz elő, mert a tárgyak szerinti, az ethikus megkiilömböztetés egészen más gondolatkörbe ragad es egészen más eredményre vezet, név szerint annyi állam- hatalomra, a hányféle tárgya az állami akaratnak lehet és azzal a kérdéssel állít szembe, mik a szuverén akarat határai? A tárgyak szerint lesz igazságügyi, rendőri, pénzügyi, kulturális, hadügyi stb. államhatalom. Nyilvánvaló továbbá, hogy az államhatalmak száma ily tárgyi, anyagi szempontból való felosztásnál attól függ, mire terjedhet ki a szuverén akarat, ellenben formai szempontból vizsgálva az államhatalmakat, egészen tekinteten kívül marad az a kérdés, mire terjedhet ki az akarat, s csak az vizsgáltatik, hogy ha valamely tárgyra kiterjed, hányféle irányit funkcziója lehet. A németek különösen nem teszik meg e kiilömböztetést eléggé s a formai és anyagi szempontból való felosztást összezavarják, s együtt beszélnek alaki és anyagi államhatalmakról vagy anyagi és alaki felségjogokról, mi által azt a képzetet ébresztették, mintha az államhatalmaknak anyagi és alaki szempontból való felosztása között valami belső kapcsolat volna, holott semmi sincs, mert a formai felosztásnál az akarat mozzanatait, irányait, egyes funkczióit keressük, bármely tárgyra vonatkozzék is, ellenben az anyagi felosztásnál azt, mi lehet, hányféle lehet az állami akarat tárgya, vagyis tulajdonkép a szuverenitás határait kutatjuk. Ez összezavarás részint a scholastikus vizsgálódási módnak eredménye, mely az anyagi és alaki szempontok megkülömböz- tetését kedveli, részint a német közviszonyokból származott, névszerint a birodalom és a hozzá tartozó államoknak a szuverenitás tárgyaiért való versenygéséből. Ugyanis a német császárság részei hosszas történelmi folyamat alatt magukhoz ragadták a szuverén akarat egyes tárgyait, s midőn a császársághoz tartozó territóriumok e bitorlása joggá vált, szükséges volt meg31
