Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
19 ránkból mennyi jut tényleg nyilvánosságra? A hazai magánjogi judicatura közlésével eddig kizárólag szaklapjaink mellékletei foglalkoznak. Köszönet jár nekik ezért is, mert náluk nélkül tán ennyi se volna. De vájjon megnyugtató módja ez az anyaggyűjtésnek ? Angliában a számtalan magános vállalkozó és jogi szaklap mellett külön hivatalos testület áll fenn, melynek egyedüli czélja a döntvénykiadás. Az 1865. óta fennálló Incorporated Council of Law Deporting, mely az Inns of Court keblében alakult és hivatalos állást vívott ki, évi kilencz-tiz kötetben gondos szerkesztésben adja ki az angol bíróságok elvi jelentőségű döntvényeit. Az amerikai Egyesült-Államokban több mint 40 Law Journal, Law Review, Law Register, Legal News stb. czimü szaklap majdnem kizárólag a döntvényközléssel foglalkozik, de e mellett a legkiválóbb tudósok és bírák — mint Wheaton, Howard, Wallace és mások — szerkesztik az évenkint számos kötetben megjelenő Law Eeportok-at. Francziaországban a sok szaklap állandó közlései mellett ott van a Jean Baptiste Sirey által 1802-ben megalapított, es ezóta különböző jelesek által folytatott Becueil général és a két Dalloz testvér által alapított Becueil de jurisprudence général. Németországban a Seuífert Archiv-ja mellett, mely a tudományos bíráskodás valóságos kincsesbányája, ott voltak a hivatalos Entscheidungen des preussischen Obertribunals, Entscheidungen des Oberhandelsgerichtes-féle gyűjtemények, ott van ma a Beichsgericht tagjai által kiadott hivatalos «Entscheidungen des deutschen Reichsgerichtes». És közvetlen szomszédunknál, Ausztriában, nem kisebb tudósok, mint Glaser és Unger, az osztrák újabb jogtudomány megalapítói és zászlótartói nem csekéllették a vállalatot, hogy a főbirósági magánjogi döntvényeket gyűjtsék, gondosan megszerkeszszék és hosszú éveken át kiadásukat ellássák; újabban, Glaser halála óta, Pfaff Lipót, a jeles jogtanár és tudós, lépett helyébe. E gyűjtemények egytől-egyig gondos eset-tanulmány és eset-kiválasztás utján készülnek, az esetek, ahol kell, nagy figyelemmel szövegezvék, és kimerítő, a tudományos systematika legfényesebb igényeit kielégítő évi és évtizedes tárgymutatók könnyítik kezelésüket és áttekintésüket. Tartozunk vele az esetjog, főleg hazai rendezetlen jogállapotunk melletti elsőrangú fontosságának, tartozunk vele főbíró-
