Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
25 specificus feladatát, annak jogvédői feladatát csaknem teljesen mellőzi. Pedig az ügyvéd valódi rendeltetését ezen feladata képezi, s azon örök emlékű nagy ügyvédek, a kiknek tisztelt nevei az eltűnt korszakokból mint utánzandó minták fenmarad- tak. jogvédői minőségükben, mint az ügyvédi kötelesség hősei aratták a hervadhatatlan babérokat, melyek emléküket környezik. Egyik-másik eszméje az előadásnak — bármily szépen lett legyen összeállítva, bármily vonzóak és tetszetősek legyenek a mellette felhozott érvek, mégis alig állhatnák ki a minden oldalról való bírálatot. Nevezetesen alig hiszem, hogy a kétségtelen tételek közé lenne felvehető az előadó azon állítása, mely szerint az ügyvédek számának nagysága aláássa az erkölcsi súlyt; reducálja a tudományt és gyöngíti az erkölcsi alapot. Nézetem szerint úgy áll a dolog, hogy a szellem izzó küzd- terén, a valódi siker, a tartós eredmény, a nagyobb tehetseget a nagyobb értéket illeti, s hogy az ezen értek érvényesülésének mesterkélt akadályai csakis ideiglenesek lehetvén — azokat a legközelebbi idő — mint kórót a fergeteg elsodorja. Hogy a nagyobb tudománynyal és nagyobb szellemi erővel szemben, a gyönge tehetség nem tarthat igényt a túlsúlyra, az érvényesülésre : ez maga az igazságnak tényleg megvalósulásra jutó törvénye ; ez épen azon eredmény, melynek elérését mindnyájunk óhajtjuk, s mely eléretve — a társadalom felvilágosodottságának legigazoltabb és legfényesebb bizonyítékát nyújtja. Az emberiség zsenge korában, a szellemek sötétségében vagy félhomályában üti fel fejét és zsarnoskoskodik hamis látszatával a tudá- kosság, az üres szózápor, a belérték nélküli phrasis: a valódi érték megítélésére képesített társadalom kicsapja, és ott hagyja a hitványság ezen élősdijeit. Ezen eredményt várjuk mi a civilisatio további terjedésétől hazánkban és ennek elérését reméljük -— bizonyos fokig — a törvénykezésbe behozandó szóbeliségtől. Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy a szóbeliséggel együttjáró közvetlenség : az ügyvéd és a közönség közötti közvetlen érték meghamisítlan súlymértékét is létrehozandja. Nem hivatása az államnak temérdek szám feletti ügyvédeket azon helyzetben tartani, hogy kisebb vagy nagyobb kénye255
