Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
9 П. Т. teljes ülés! A jognak is megvan a maga biológiája. Az egyes törvények addig tartanak, a míg azok a társadalmi életviszonyok fennállanak, a melyek közt azok keletkeztek. A törvényhozók ugyan mindig azt hiszik, hogy ők valami örökkévaló művet alkottak. Pedig a codexek, a melyek ugyan többé-kevésbbé jelentékeny fokai lehetnek a haladásnak, csak addig élhetnek, a míg a társadalom azt a bizonyos fokot meg nem haladta. így keletkeznek előbb a novellák és revisiók, azután a gyakorlat lassankint ignorálni kezdi a codex álláspontját, végül teljesen átadja azt a jogtörténelemnek. A nagy kodifikátiók rendszerint olyan időkre esnek, a midőn egy új társadalmi réteg vagy hatalom jutott uralomra, vagy a midőn ezen hatalom uralma a legkizárólagosabb, a leg- absolutabb. Ez a társadalmi erő, örök időkre akarván uralmát biztosítani, fennállásának garancziáit szabályozza, rendszeresíti, kihirdeti. Буеп erős államhatalom alkotta a Justinian Corpus Juris-át, a Code Napoleon-t, az osztrák általános polgári törvénykönyvet. Természetes, hogy a kánonjogot kodifikáló tridenti zsinat is épen akkor ült össze, mikor a huszita harczok után a római egyház erejének tetőpontján állt. A magyar Tripartitum épen az ellenkező körülmények közt keletkezett, a mikor a nemzet már a török és az osztrák uralom alá vezető lejtőre jutott. Hanem a Tripartitum nem is lett törvény soha, megmaradt magángyűjteménynek, a mely lassankint ment át a gyakorlatba. Olyan kodifikáczió volt az, a melyet soha ki nem hirdettek. A nagy törvényhozók nem szerették az ügyvédséget. Azt az elemet látták benne, a mely a jogot csavargatja, az általuk örök időkre alkotott intézményeket aláássa, s így azok biztosságát kétessé teszi. Szükséges rossznak tartották. Hogy alkotásuknak feltétlen érvényességét az ügyvédektől előre is megóvják, megkisérlették az ügyvédséget valahogyan az ő intézményeik szervezetébe beleilleszteni. így keletkezett a numerus clausus, a kinevezett ügyvéd, a «korlátolt szám». Ennek a szervezetnek többféle alakja képzelhető. íx>
