Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
■21 sai tekintetében pedig, mint a közjegyzői karé. A kar tagjai közé való bejutás azonban ne a kinevezés, hanem a minősítés megszerzésének idejétől számított anciennitas alapján történjék. Tudom, t. teljes ülés, hogy az eddigiekben távolról sem tárgyaltam mindazon kérdéseket, a melyek itt felmerülnek, illetve a kérdésnek mindazon szempontokból való felfogását, a melyekből az tárgyalható. Egy előadás kerete ehhez nem is lett volna elégséges. Eemélem azonban, hogy a vita folyamán, a mely e kérdés körül elmaradni nyilván nem fog, másoknak vagy nekem alkalmuk lesz a kérdést a többi szempontokból is megvilágítani. Elnök Csemegi Károly: Tisztelt teljes ülés! A választmány — énvelem együtt — nem akarta akadályozni, hogy azon kérdés, a melyet a tisztelt felolvasó úr «kmy ér kérdés»- nek nevezett, a Jogászegylet körében is tárgyal- tassék. Hisz’ nem lehet tagadni, hogy az ügyvédség szervezetében létrehozatni czélzott reform, nemcsak az ügyvédek nagy részét foglalkoztatja, hanem hogy az ezen ügyben megindult mozgalom — úgy is mint symptoma, úgy is mint a közvetlen megoldásra kitűzött feladatok complexuma — kiváló társadalmi jelentőséggel is bir. A tisztelt felolvasó úr — ha nem csalódom — az ügyvédség újjászervezésének — a numerus clausus alapján szervezésének — igazolását, a financiális szempontban keresi; becses értekezésének kiindulási pontja: az ügyvédek megélhetése; ezen szempontból, tehát csupán vagy legalább főleg ezen anyagi érdek szempontjából vizsgálja az egész intézményt, s az általa támogatott újításnak hatását. A numerus clausus által elhatárolt ügyvédséget állítja ő szembe a szabad versenynyel és ennek eredményével. Ezen kiindulási pontjához híven, conclusiója is az — a mely a kizárólag uralkodó irány-szempontból szükségszerüleg eredményül. 227
