Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
13 ily csökkenése el nem érhető. A bíróság, mely a perköltségeket megállapítja, a dolog természete szerint nem helyezkedhetnék más, mint azon álláspontra, hogy részint a hagyományra, részint az ügyvédi kar általános megélhetési feltételeire való tekintettel állapítsa meg az egyes ügyek költségeinek mérvét. Ha tehát a bíróság e szempontokból állapítja meg a költségek mérvét, akkor azok épen annyival lesznek nagyobbak a minimumnál, mint a mennyivel az ügyvédek száma a minimumnál nagyobb. Látjuk tehát, hogy a szabad verseny elve épen ott nem alkalmazható az ügyvédi működésre, a hol az az egyéb foglalkozásokban a leghasznosabbnak bizonyult. Egyéb foglalkozásokban a szabad verseny eredménye az, hogy a productio olcsóbbá válik. Az ügyvédi foglalkozásban a peres eljárás mai szervezete mellett az előfeltételek hiányában a szabad verseny a productio olcsóbbulását elő nem időzi, sőt azt bizonyos mérvben akadályozza. A gyakorlatban természetesen nem úgy történik a perköltségek szabályozódása, hogy azok az ügyvédek számának növekedésével növekedjenek, illetve, hogy azok az ügyvédi kar megélhetése szempontjából szabályoztassanak, hanem történik az az eddig megszokott mérv alapján és azon tendentiával, hogy azok a jogkereső közönség érdekében lehetőleg csökkentessenek. Ezen tendentia azonban teljes érvényre nem juthat, mert a bíróság a költségek meghatározásánál nem képes magát azon meggondolás alól kivonni, hogy azoknak nagy csökkentése az ügyvédi kar érdekeibe nagyon is bele vágna. így a bíróság e költségek megállapításánál két olyan egymással ellentétes érdeket kénytelen figyelembe venni, a melyek egymással a legigazságosabb rendezésre való törekvés mellett sem hozhatók harmóniába. Ebből a visszás állapotból következik aztán a perköltség kérdésének végnélküli vitatása a gyakorlatban. Emlékezünk arra, hogy mikor az intési eljárás első tervezete megjelent, az ügyvédség zúgolódott az abban megállapított alacsony költségskála miatt. Józan gondolkodással ezt a zúgolódást nem lehet rossz néven venni, mert hiszen a czélbavett költségskála az érvényben levőhöz képest tényleg váratlanúl nagy csökkenést képezett volna. Másrészről meg az igazságügyi kormánytól is természetesnek kell {219
