Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
10 valami ilyen az ügyvédi munkálatok legfontosabbj a inál? Hiszen a perköltségeket a bíróság állapítja meg és a vesztes fél fizeti, hiszen a tömeggondnokságokat és egyéb gondnokságokat a bíróság nem pályázat útján adja annak, a ki azokat a legolcsóbban elvállalja, hanem azoknak adja, a kiket egyéb szempontokból ítél legméltóbbnak. Hiányzik továbbá az ügyvédségnél a szabad versenynek egy másik, ép ily fontos előföltétele is. Az igazságügyi szervezet ugyanis, bár nem tette az ügyvédet hivatalnokká, de mégis nagy mérvben felruházta őt köztisztségi jelleggel. Nyilvánul ez abban, hogy az ügyvéd az, a ki gondnokságok vitelével megbizatik, hogy az ügyvéd díjait a bíróság állapítja meg és hogy az ügyvédi rendtartás az ügyvéd kötelességévé teszi az eléje adott ügyet az igazságszolgáltatás érdekében vizsgálni és azt, ha igazságtalan, el sem fogadni. Kötelességévé van továbbá téve az ügyvédnek a saját vagyoni érdekét ügyfele érdekében feláldozni, a pereket nem bonyolítani, hanem tisztázni, a saját költségeit nem növelni, hanem kisebbíteni. És még inkább nyilvánul ezen köztisztségi jelleg abban, hogy a peres eljárás szervezete az ügyvédnek oly állást ad, hogy benne mind a fél, mind a bíróság megbízni kénytelen úgy mintegy közjegyzőben vagy köz- hivatalnokban. Nem azt értem csak ez alatt, hogy bizonyos ügyekben a fél csak ügyvéd által fordulhat a bírósághoz, hanem értek egy ennél mélyebben rejlő elvet. A bírói eljárás úgy van berendezve, hogy a bíróság fontosabb ügyekben csak jogtudó féllel tárgyalhat, és úgy, hogy a bíróság a felekkel ezek legfontosabb ügyei elintézésekor sem érintkezik. Azaz a fél minden fontosabb ügyben, akár peres, akár peren kívüli, kénytelen az ügyvédben megbízni, kénytelen őt majdnem teljesen ellenőrzés nélkül hagyni, és kénytelen hinni abban, hogy az ügyvéd az ügyet a legjobban végzi. Ugyanezen köztisztségi jellegből következik az is, hogy az ügyvéd minden eljárásában köteles a decorumot megóvni, azaz úgy eljárni, a mint az igazságszolgáltatás egy elismert közegéhez méltó. A kötelességérzet folytonos élénksége és a decorum folytonos szemmeltartása, -— ezek azok, a miket a köztisztségi jelleg az ügyvédtől első sorban követel. Már most, tisztelt teljes ülés, azt kérdem, hogy a korlátlan 216
