Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
7 e törvényben felhatalmazást nyert arra, hogy ilyen társulatokat alapszabályaiknak a birodalmi kanczellár által történendő előzetes jóváhagyása után testületi jelleggel felruházhasson; törvényileg ki lett mondva, hogy az ezen társulatok által elvállalt kötelezettségekért csakis a társasági vagyon és nem egyszersmind a vállalkozók magánvagyona felelős. Ami pedig a répaczukor részvénytársaságokat illeti, azoknak fennállása veszélyeztetve lett azon kérdés vitatása által, melyben a lipcsei legfőbb biróság is difformisan döntött, vájjon a részvényesek a részvényösszegen felül a czukorrépa termelés tekintetében elvállalt kötelezettségeik teljesítésére is szoríthatók-e rész vény törvény alapján vagy nem ? Mellőzhetem itt annak további fejtegetését, vájjon nem volna-e helyesebb ezen társaságok existentiáját a részvénytörvény keretén belül esetleg speciális intézkedések által biztosítani ; ehelyütt kitűzött feladatomnak megfelelően csak rá akartam utalni azon jelenségekre, melyek a korlátolt felelősségre alakult társaságokra vonatkozó törvény előzményeit képezték és annak megalkotására a döntő lökést megadták. De ha nem is forgott fenn kétség az iránt, hogy egy a korlátolt felelősség elvén alapuló új társasági alak teremtendő, mégis nézetharcz fejlődött a körül, vájjon ezen társasági alak a közkereseti vagy pedig a részvénytársaságra támaszkodjék-e ? Azzal tisztában voltak ugyan, hogy a társasági tagokat szorosabban kell a társasághoz fűzni, mint ez a részvénytársaságnál történik, de hogy mily mérvben engedtessék meg a személyes elemnek előtérbelépése, aziránt szétágaznak a nézetek; némelyek és ezek között Oechelhauser, azon körülménynyel lépett fel, hogy a közkereseti társaságokra vonatkozó intézkedések az új társasági tagok felelőssége a társasági szerződésben kikötött betétekre szoríttassék, s hogy ezeknek lefizetése után a társasági tagok a társasági hitelezőkkel szemben is minden további felelősség alól meneküljenek. Ezen constructio azonban nem felelne meg az intendált czélnak azért, mert csak ott volna alkalmazható, ahol a társaság csak kevés számú tagból állana, ahol a tagok az üzletet maguk vezetik, ha pedig itt tovább mennénk és a közkereseti társaságokra vonatkozó egyéb absolut intézkedéseit a törvénynek módosítanék, akkor ezen társaság könnyen minden liatáro193