Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Liszt Ferencz: A jövő büntetőjoga [76., 1892]

23

De mi biztosan tudjuk, hogy győzni fogunk és biztosan tudjuk, hogy kollegáink, ha nyugodtan vizsgálják az ügyet, lassanként pártunkra fognak állni és velünk együtt fognak harczolni.

De nem akarjuk mellőzni a mai mozgalomnak a 18-ik század mozgalmától való különbözőségének kiemelését sem. A18-ik század a bűntett ellen akart harczolni a nélkül, hogy azt tanulmányozta volna. A 19-ik század azonban a büntető statistikára és anthropologiára, azaz a bűntett tudományos kutatására támaszkodik, és épen ez az, a miért mi győzelmet fogunk aratni.

Ma a tudományos bon ton-hoz tartozik a 18. század kevésre becsülése. Pedig ez határozottan hiba. Századunk egész törvényhozása, a Code Pénal, az osztrák büntető törvény és a porosz törvény főkép a 18. század gáncsolt mozgalmán alapul. A lenézés tehát történetileg igazolva nincs. De ha igazolva volna is, akkor sem tántorítana ez meg minket a mi törekvéseinkben. Mert minden tudományos tevékenység önmagában hordja, hogy úgy mondjam, halhatatlanságának biztosítékát. Nem az elért igazságok mennyisége, hanem az igazság utáni törekvés ereje és mélysége képezik valamely tudományos irány jövőjének biztosítékát. És nem az a mit tudtunk, hanem az a mit akartunk, biztosítja számunkra a jelen és a jövő elismerését. (Elénk, tartós éljenzés és taps.)

15