Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
22 kisebb lesz a választók megkívánt minimuma és maximuma,, mint a városban. A rendes viszonyokat feltételező minimum mellett szükséges egy rendkívüli minimum megállapítása azon esetre, ha a maximalis sugarú szavazó kör területén elegendő választó nem volna, vagy közlekedési viszonyok megkívánnák,, hogy a rendes minimumnál kevesebb választóval rendelkező község is külön szavazó kör legyen. Kiindulási pontul az az elv szolgál, hogy minden község önállóan szavaz, ha a választók minimális számát felmutatni képes. Hogy mekkora legyen a választók minimuma és maximuma egy szavazó körben, azt meddő dolog volna elvben és általánosságban megállapítani, mert ez az anyagi választói jogtól függ; a választói jog terjedelméhez képest a minimum is arányosan emelkedhetik. VI. Ha teljesen tisztázva van a kérdés, hogy milyen alapon történjék a szavazó körök alakítása, egy másik nyomul előtérbe; kit illessen az alakítás joga ? Három rendszer képzelhető. A szavazó körök határait vagy törvény állapítja meg, éppen úgy, mint a választó kerületek területét; vagy a központi kormány, esetleg közegei nyernek felhatalmazást a kikerekítésre; vagy pedig végül önkormányzati hatóságok végzik e műveletet. Kétségtelen, hogy az önkény ellen legtöbb biztonságot az nyújt, ha a törvényhozás végzi a szavazó körök kihasításának munkáját. A központi kormány és közegeinek befolyását feltétlenül el kell vetni, miként a választás kérdéseiben egyáltalán nem szabad döntő ingerentiat adni a pártkormánynak és hivatalnokainak. Teljesen kielégítő eredményre vezet az is, ha a törvény által szigorú szabatossággal megállapított normák alapján önkormányzati hatóságok létesítik a szavazó köröket, mert az eljárás így kevésbbé nehézkes, mert a törvényhozási út és az önkormányzati hatóságok legjobban ismerik azon helyi viszonyokat, melyekről e műveletnél megfeledkezni nem szabad. Ha Magyarország a szavazási decentralisatio útjára térne, a harmadsorban említett rendszer elfogadását nemcsak czelszerüsége javalná, hanem mellette szólana a történeti fejlődés is, a mennyiben első választási П6