Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
19 római köztársaság is 1848 deczember 29. választási törvényével, a nápolyi királyság 1848 február 29. törvényével, míg a Lombardia számára készült, de életbe nem lépett, 1849 május 9. javaslat a községi szavazást akarta alkalmazni. Ha az 1882-ben elfogadott választási törvény hatását vizsgáljuk s azt tapasztaljuk, hogy a községeknek legalább is fele külön sezionet alkot. A községi szavazás elvét ridegen még sem lehetett azonban alkalmazni, mert Olaszország egyes tartományaiban a községek népesek (Siracusa, Caltanisetta, Trapani, Grosseto, Livorno, Ferrara stb.), míg másokban igen aprók (Alessandria, Avellino, Belluno, Benevento, Bologna, Messina stb.). Az apróbb községek nagy száma lehetetlenné tette a község, szavazást, ha csak nem akart volna a törvényhozás tartományok szerint külön intézkedni. A törvény ma uralkodó rendszere a szükségnek megfelel és a miniszteri javaslat indokolása méltán mondhatta róla, hogy a két túlzás közt megtalálta a jogos középutat («un giusto mezzo») Megvalósul azonban a községi szavazás elve a tartományi választásoknál, úgy az 1865. évi, mint az 1889. évi községi és tartományi törvény értelmében a consiglio provinciale tagjainak választása mandamento szerint, maga a szavazás pedig községenként történik. (1865 törvény 159. ezikk, 1889 törvény 188. ezikk). Ezen a ponton a franczia és az olasz törvényhozás teljesen egybevágnak, mert a conseil général tagjait községi szavazással cantonok szerint választják és a canton megdelel a mandamentonak. Olaszországgal megegyezően Spanyolország is a választók számát veszi fel alapul a szavazó körök alakításánál, de különbséget tesz városi és vidéki kerületek közt. Vidéki kerületekben egy szavazó körben legalább 100 és legfeljebb 500, városiakban legalább 100 és legfeljebb 1000 választónak kell lennie. A minimum tehát egységes, csak a maximum különböző városi és vidéki kerületek szerint. A decentralisatio mértékének megítélésénél a vidéki kerületekre vonatkozó intézkedés jő első sorban figyelembe, mert az egész kérdés súlya ezeken nyugszik. Az eddigitől elütő alapból indul ki a decentralisatióban Németország. Itt a népesség száma az irányadó szempont. A birodalmi választási törvény alapelvül állítja fel, hogy minden választókerületet szavazó körökre kell osztani és a szavazó kö2* из
