Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
14 A Bourbon restauratio és a polgárkirályság uralma alatt a központi szavazás elve épségben fennmaradt. Egyenes következménye volt ez annak a hallatlan magas censusnak, melyet e korszakok választási törvényei megkívántak. De bár az elv egész erejében uralkodott, a gyakorlati kivitelben módosult enyhébb alakban mutatkozott. A reakcionarius 1820 junius 29-iki törvény értelmében ugyanis a választás nem történt többé kizárólag departementek szerint; 258 képviselőt a kerületek választói testei és 172-őt a departement választói testei választottak. A választóknak ezentúl nem kellett többé a departement kijelölt szavazási főhelyén egybegyülniök, összességük a kerület kijelölt főhelyén szavazott; a központba, a departement kijelölt főhelyére csak a virilisták mentek el, azok, a kik a választók legtöbb adót fizető egy negyedéhez tartoztak. A reakció végrendeletét képező 1830. évi királyi rendeletek egyike, az 1830 julius 25-iki ordonnance még tovább akart volna menni, a mennyiben a királynak megakarta adni a kerületi választói testületek tekintetében a jogot, hogy esetleg decentralizálja bizonyos fokig a szavazást. Ezen tervezet szerint a képviselőválasztás joga tulajdonképpen csak a legtöbb adót fizetők departement szerint alakuló és a kijelölt szavazási főhelyen egybegyülő választói testületét illette volna meg; a kerületi választók csak annyi befolyást gyakoroltak volna, hogy az általuk választott jelöltek közül kellett volna a departement választó testületének a képviselők felét választania. A kerületi választó testületre azt rendelte az ordonnance 5. pontja, hogy annyi sectionra oszlik, a hány jelölt választása az egész választói testületet megilleti és a sectionok különböző helyeken is ülésezhetnek. A Bourbonok jámbor kívánságait elseperte a forradalom. Az 1831 április 19—23-iki választási törvény, mely a forradalmi mámor elszállta után keletkezett, azonban csak folytatása a lejárt korszak törvényeinek. A magas census és a központi szavazás elve egymás mellett továbbra is fenmaradnak. Gyakorlati kivitelben kisebb lesz a szavazás centralisatiója, mert az új törvény eltörli a lajstromos szavazást, eltörli a választói testületek kettősségét, ezentúl minden kerület csak egy képviselőt választ. A kerület kijelölt helyén egybegyülő választók továbbá nem szavaznak többé egy tömegben, mihelyt számuk 600-on felül van, 108
