Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
8 feltétlenül egymást természeténél fogva; mutatja ezt az is, hogy a közigazgatás számos functioját rábíztuk a rendes bíróságokra, tiszont egy újabban tért hódító áramlat a legalsó fokon bizonyos mérvű polgári és büntető bírói hatalmat akar adni az administrativ szervek kezébe. A közigazgatási szervezet keretén belül alkotott bíróság sokkal képesebb a közjogi rendnek megőrzésére, sérelmei visszaállítására, s a közigazgatás jó hírneve által közelről érdekelve készségesebb is. Csakis ilyen szervezeti systema mellett kerülhetjük el a veszélyt, a mely abban áll, hogy a közigazgatási bíráskodás örve alatt a közigazgatásnak uralgó felsőségi hatalma megsemmisíttetik. Ez irányon belül esik a Gneist sajátságos theoriája. Sajátságos és megkapó tan, mely a szabadság két intézményét, az önkormányzatot és közigazgatási bíráskodást — egy szervezeti móddal — egy csapásra akarja meghonosítani. Vezéreszméje az, hogy az activ közigazgatás szervezeténél nélkülözhetlen szoros alárendeltséget lehetséges összeegyeztetni a bíráskodás alapfeltételeivel, lehetséges független bíróvá tenni ugyanazon orgánumot, ki mint igazgatási hatóság függésben van. A kiegyenlítés a tiszteletbeli szolgálat elvére fektetett köz- igazgatási szervezetben van adva. Angliát czitálja classicus példájául tétele igazságának, hol a tiszteletbeli elemekből álló hatósági collegiumok a continens népei által irigyelt igazságot szolgáltattak a közjogokban is. Eyen szervezettel szemben — mondja — el kell némulnia a bizalmatlanság szavának, meg kell szűnnie azon támadásoknak, melyek a hivatalnoki bureau- cratia igazságszolgáltatása ellen méltán irányozvák. A közigazgatási bírósági kérdés itt közigazgatási belszervezeti reformkérdéssé degradáltatik. Természetesnek találhatjuk, ha a gyakorlati közigazgatás embereinél ezen irány legtöbb rokonszen- vet kellett. Hiszen a közigazgatási bírósági intézmények az ő működésüket kisérő bizalmatlanság megtestesítői; jól esik nekik legalább külszínben megőrizni azt, hogy a közigazgatás önmaga képes megvédeni a jogi rendet tevékenységi körében. Aligha nem ezen tetszetősen megindokolt s ma legdivatosabb irány befolyása alatt állott a magyar jogászgyülés is 1882-ben, midőn kívánatosnak mondá ki, hogy szerveztessék minden törvény- hatóságban egy közigazgatási törvényszék, az államigazgatási, *• 8
