Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
15 látozni, módosítani kívánja a földtulajdont, a midőn a bánya- törvényben kimondja, hogy a bányák rendszeres mívelése csak állami engedély alapján eszközölhető (art. 5.). A bányamívelési engedély megadásánál a hatóságnak szabad keze van, s e részben a földtulajdonos a többi kérvényezőkkel egy tekintet alá esik (art. 16.), azonban a földtulajdonos követelheti, hogy részére a bányavállalkozó — kártalanításul -— bizonyos földjáradékot fizessen, melynek összege az engedélyezési okmányban állapítandó meg (art. 6. és 42.). Ily módon a bányamívelési jognak fiiggetlenítése a földtulajdontól a részleges kisajátítás jellegével van felruházva, a mi nyilván a földtulajdonos ellenében megállapított korlátozás jogi természetének némi félreismerésére mutat, s ezért az 1886. évi franczia bányatörvényjavaslat azt tűzte ki egyik feladatául, hogy a földjáradék követelése iránti jogot, melynek az 1810. évi bányatörvénybe foglalását csak a földtulajdon és a különállóan képzelt egyidejű bányatulajdon közvetítésének nehézségei tették szükségessé, s melynek további fentartása — a földfeletti és a bányatulajdon princzipiális elkülönítése mellett — többé nem indokolható, mellőzze, s a bányászatot minden szükségtelen tehertől mentesítse. Az 1884. évi svédországi bányatörvény a bányamívelési jogot szintén a földtulajdonnal hozza kapcsolatba. A földtulajdonos nem akadályozhatja ugyan meg a bányamíveléshez szükséges hatósági engedélynek bárki által való megszerzését, azonban a törvény — természetesen az elv némi túlhajtásával — akként kárpótolja a földtulajdonost, hogy az utóbbit feljogosítja, miszerint a bányavállalatban az engedélyessel együtt a bányaüzem és a jövedelem egy felerésze erejéig, s a bányamívelési költségek arányszerű viselésének kötelezettségével résztvehes- sen (16. §.). Ezt a jogot a földtulajdonos a kutatási munkálatok folyama alaít, de legkésőbb a bányatelek kiméréséig tartozik igénybe venni, s e mellett köteles az engedélyes által már előbb teljesített hasznos beruházások értékének megfelelő részét az engedélyesnek megtéríteni. A kutatás folyama alatt nyert ásványokkal az engedélyes rendelkezik, s az azok feltárásával kapcsolatos költségek a földtulajdonost még abban az esetben sem terhelik, ha a bányavállalatba belép (18. §.). Figyelemre75
