Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
11 jog eszméje a földbirtokra vonatkozó absolut tulajdoni jog eszméjével összeegyeztethető-e 1 s mindkét törvény a felmerült ellentéteket csak a földtulajdonnak adott jelentékeny engedmények árán volt képes áthidalni. Abból a történeti tényből tehát, melynélfogva a bányászat körébe eső jogviszonyok önállóságának motivumai valamikor a királyi hatalomban futottak össze, a bányamívelési szabadság eszméjére alapított modern bányajog alapelvét levezetni nem lehet; a minthogy alig jutna valakinek eszébe, hogy azért, mert pl.: hazánkban minden birtok forrását évszázadokon át a politikai nemzetegységet képviselő magyar szent korona képezte, az egyéni szabadság szellemében gyökeresen átalakult tulajdoni jog jelenleg fennálló rendszerének kifejtésénél a földtulajdonban lappangó jus regiumot válaszsza kiindulási pontul. Az a befolyás, melyet az államhatalom a bányaipar sajá. tos jellegénél fogva a bányászatra gyakorol, a közjogi rendeltetéssel biró államszervezet attribútuma, s azok a törvényes intézkedések, melyeken a bányászat exceptionális állása nyugszik, melyek a bányamívelési jog gyakorlásának módozatait megállapítják és a bányászatot az államban űzött többi jövedelmező keresetmódok példájára közadóval megterhelik, nem tekinthetők egyébnek, mint az állam jogrendező hatalma, az állami souverainitás nyilvánulásának. Ehhez képest semmi szükség sincsen arra, hogy a bánya- mívelesi jog önállóságának s a bányamívelés szabadságának megalapítása végett a bányaregálé fictiójálioz folyamodjunk. A kérdés megfejtésének kulcsa a tulajdon magánjogi és társadalmi elemeinek összhangzásba hozatalában keresendő. A tulajdonos jogosítva van a tulajdonához tartozó dologgal kénye-kedve szerint rendelkezni. A föld tulajdonosának ez a joga kiterjed a felszíni területre, a földfeletti légűrre és a felszíni terület alatti földtestre. Ebben a szabályban rejlik a tulajdon magánjogi eleme. A tulajdonos feltétlen rendelkezési joga azonban sok esetben összeütközésbe jöhet a társadalom érdekével s ekkor az állam, mely a tulajdon sérthetetlenségét biztosítani, de egyúttal az egyéni jogok absolut gyakorlásából eredhető társadalmi ellen71
