Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
ц állása, szervezésüknek módja mindezen ügyágakban egyenlő alapelveken nyugszik; általában tekintve egyik sem nyújt több garantiát működésének törvényszerűsége iránt a másiknál, pedig mindenikben a czél elérésének első feltételét e törvényszerűség képezi. Nem szükséges ismételten rámutatnunk azon a gyakorlatban található eljárás félszegségére, miszerint oly államok is, melyek a közigazgatási bíráskodás általános szükségét elismerték, egyes ügykörökben vonakodnak életbeléptetni azt. Ha még oly ügy- ágakra nézve történnék ez, a melyekben igen nehéz a valóságos jogesetek kiválasztása, volna valami magyarázata a habozásnak; de hol keressük okát pl. annak, hogy a katonai igazgatás által okozott világos jogsérelmeket nem akarják közigazgatási peres útra bocsájtani. A hadsereg kiegészítése (szervezése) és a hadsereg ellátása érdekéből a legsúlyosabb természetű személyes és anyagi szolgáltatásra irányuló közkötelességek terhelnek bennünket, melyeknek mértékét és módját szabatosan meghatározza a törvényes jog. A közigazgatás miért ne legyen ennek végrehajtásában teljes megbízhatósággal ellenőrizve; csak nem fogja senki azt az állítást koczkáztatni, hogy az állam hadügyi érdeke, vagy épen a katonai fegyelem szenvedne az által, hogy ha a szolgálati kötelezettség jogvitájában független bíróság döntene. Vagy talán a véradó kötelezettségnél alábbrendelt a jogszerűség szempontja mint a pénzbeli adózásoknál. Mayer (Georg) német közjogíró a még vitássá nem lett katonakötelezettség iránti határozást is valóságos bírói functiónak tartja: «Ihrer Natur nach ist diese Entscheidung kein Verwahungsgeschäft, sondern an richterliches ürtheil. Sie besteht in der Feststellung der relevanten that sächlichen Umstände and in der logischen Unterordnung derselben unter Bechtsregeln». A közigazgatás jogtudományának leghirnevesebb művelői, Gneist, Sarvey, Lafferriére teljesen egy nézetben vannak az iránt, hogy a hadszolgálati kötelezettség kérdéseit a közigazgatási bírói ügyekhez kell sorozni. Nálunk a hadszolgálati kötelezettség feletti viták annál is inkább szükségük a közigazgatási bírói útat, mert azon hatósági szerveknél a melyek a hadszolgálati jog iránt ma akár első, akár felsőbb fokon döntenek, jómódon nélkülözik elemi biztosítékait is 34
