Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
32 Jiatályon kivid helyezése iránt, a minek magától értetöleg meg- ' felelő kihatása leend a per menetére. A közigazgatási bírói ügykör sértetlen fenntartása kétoldal- ról szükséges, szemben a rendes bíróságokkal és a közigazgatás hatóságaival. Jogvédelmi érdekből az utóbbira jut különös súly. A közigazgatási bíráskodás értéke főleg azon rendelkezésektől fog függeni, melyek a hatásköri kételyek eldöntésére érvénybe lépnek. Én azt tartom, hogy a közigazgatási bírói hatáskör iránt bármely részről merüljön föl kétely, tehát akkor is, ha ezt a közigazgatási hatóság támasztja (a mikor az már hatásköri conflictus) a felett a közigazgatási fötörvényszéket illetheti a bíráskodás. Ezek a hatásköri viták különben is mindig közjogi viták. Ilyenek a rendes bíróság és a közigazgatás hatásköri vitái is. A közigazgatási főtörvényszék hatáskörének ezekre kiterjesztése ellen sem volna alapos ellenvetés. Befejezésül még néhány szót óhajtok szólni arról, t. teljesülés ! vájjon mely köreiben a közigazgatásnak keressük a fentiek szerinti közigazgatásjogi ügyeket. Vajon vannak-e oly igazgatási ágak, melyekben olyanokra nem akadunk, vagy melyekkel szemben valamely különös oknál, pl. specialis szervezetüknél, sajátos czéljuknál fogva le kell mondanunk arról, hogy közigazgatásjogi ellenőrzésüket külön bíróság által valósítsuk meg. Ismeretes a közigazgatásnak, különösen a német irodalomban szokásos felosztása öt nagy ügyágra, nevezetesen külügyi, hadügyi vagy katonai, pénzügyi, igazságügyi és belügyi közigazgatásra, mely utóbbi a physikai, szellemi és gazdasági élet közügyeinek intézésében áll. E felosztás, bár szorosan nem rendszeres, de czélszerüen csoportosító, világosan tájékozó és kimerítő. Ha ezt követve, sorra vesszük a végrehajtó hatalomnak működését — eltekintve természetesen azon végrehajtási actusoktól, melyeket a parlament magának tartott fenn — azt fogjuk látni, hogy azt mindenik igazgatási körben többé-kevésbbé jogszabályok rendezik; oly jogszabályok, melyek nemcsak az illető igazgatási ágnak helyes tárgyi menetét, hanem egyeseknek ahhoz kötött igényeit is hivatvák biztosítani. Nem veszem ki a külügyi igazgatást sem. Közismeretlí, hogy ez nem pusztán a diploma- tiai és kereskedelmi képviseletben és az ahhoz szorosan csatla32
