Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]

58

kerti gazdászatra fektetnek fősúlyt, mennyivel inkább fog kelleni nálunk ez expedienshez folyamodni.

Az erdőgazdászati munkát egyelőre nálunk egészen mellőzni kell. Maradjunk a földművelésnél első sorban, mert nálunk most még sokáig könnyen nyújthatni a dologházak részére saját földterületet. Ezen földbirtok képezné örökre a fen- tartás és megélhetés biztos forrását, mely népességünk szaporodása és kedvezőbb piaczok növekedésével egyenes arányban fog becsben növekedni. Ha a kath. egyház jeles főpapjai közt lesznek olyanok, kik az alapítás szakában ily földbirtok megszerzésénél segédkezet fognak nyújtani, örökbecsű alapítványt tettek, melynek nem gazemberek eltartása, de a hazának és az egyháznak hasznos szolgálatokat tenni hivatott polgárok biztosítása lesz feladata. Jöjjünk segítségére a magyar államnak, mely a világtörténetben páratlan erőfeszítéssel, a nemzeti fejlődés útjában álló összes akadályokat igyekszik eltávolítani.

Ámde a földművelési munkát még más számos okoknál fogva kell ajánlanom. Nálunk az a fontos előnye van, hogy elegendő munkaerő hiányában, először hézagpótló, aztán pedig nem képes a szabad munkával szemben versenyt, holott némely ipari munkánál gyilkoló hatással birhat a dologházi munka, mert számtalan családot fosztana meg kenyerétől.

A milyen mérvben egészséges, ép oly termőerejű e munka.

Ha azonban e dologház nem bírna elegendő saját földterülettel, mint azt a porosz dologházak gyakorolják, haszonbérhez kellene jolyamodnia.

Ore Ili a kiváló svájczi főtörvényszéki bíró is munkabiztosítás és megélhetés czéljából ajánlja a dologházi földbirtokok alapítását.1

Marad végül még egy kérdésünk. A német dologháznak

1 Bizonyítva az ellenfelekkel szemben azt, liogy a clologházak önerejükből megélhetnek, mondja: «allein es lässt sich doch durch eine zweckmässige Einrichtung, namentlich -durch Verbindung einer grossem / Landwirtschaft mit Handwerkerarbeit und dadurch, dass in der Anstalt selbst möglichst alle Bedürfnisse an Kleidern, Wäsche stb. befriedigt werden, jenes Defizit sehr reduciren, zeitweise vielleicht auch ganz vermeiden. D. A. v. Orelli. Über Errichtung von Zwangsarbeitsanstalten. 37. 1.

138