Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]
3!) <x dologházba.» Aztán ha a dologliázba utasítást elrendelő hatóság saját utánjárása, és a dologház igazgatósága utján a javítandó egyéniségére nézve alapos adatokkal rendelkezik: a letartóztatás tartama utólag lesz kiszabandó. Az adatok lehetőleg sürgősen szerzendők be. A dologházak igazgatósága pár hét alatt három szakértője (igazgató, lelkész, orvos) segélyével bőséges felvilágosítást fog adhatni. Lényeges a korábbi elbocsátás, illetve a fegyelmi hatalom fentartása mellett való szabadságolás kérdése is, melyről alább lesz szó. A letartóztatás idejének böles megállapítása elhatározó befolyással bir az erkölcsi siker szempontjából, — egy nappal sem szabad tovább hagynunk ez intézetben azt, a ki becsülettel önállóan élhet meg, ellenben szabjuk ki a letartóztatás idejének teljes mérvét azzal szemben, kinél morális és biztonsági érdek azt parancsolja. A mi már most kérdésünk második részét, a letartóztatás minimuma és maximumának törvény utján leendő meghatározását illeti, nem helyeslem sem a német elvet, sem a franczia javaslat elvét; elsőt nem, mert nem felel meg intézményünk rendeltetésének, utóbbit írem, mert a letartóztatás idejének meg állapításánál nem tartja meg a kellő határt. A német dologházakban 3—24 hó közt váltakozik az átlagos letartóztatási idő.1 A letartóztatás abszolút idejének megállapításánál a következő elvek elfogadását ajánlom : a) A csavargók, ha büntetésüket kiállották, fél évtől két évig terjedhető időre dologházba utasítandók.1 2 3 * * * Ha ellenben csavargásba visszaestek, egy évtől három évig terjedhető időtartamra utasíthatók valamely dologházba.8 b) A koldusokat illetőleg — kiknél a németek egyáltalán 1 L. Wintzingeroda-Knorr. Id m. 89, 99 és 109. 1. 2 A franczia javaslat így hangzik: «ils (t. i. les vagabonds) pour- ront étre, par le jugement qui les aura condamnés renvoyés, aprés l’expiration de leur peine, dans une maison de travail, pour un an au moins et deux ans au plus. L. Bulletin 1887. 11. 1. 3 Sokkal szigorúbb rendszabályt ajánl a franczia javaslat: «ils pourront, par le mérne jugement étre renvoyés, aprés l’expiration de leur peine dans une maison de travail pour deux ans au moins et quatre ans au plus. Id. m. 11. 1. 19
