Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
11 Abstracte nem ueliéz construálni a közigazgatási bírói ügy fogalmát, nem nehéz megállapítani azon ismérvet, mely azoknál általánosan helyes és alkalmazható leend. A közigazgatás és közigazgatási jog meghatározása könnyen rávezet erre. A közigazgatás, közügyek intézése, közérdekű cselekvőség; ■ennek szabálya, korlátja, biztosítója a közigazgatási jog. Azon tényező (hatalom), mely a közigazgatás jogát alkotja a közigazgatási jognak forrása. E tényező legyen a törvényhozás, szokás, helyi hatóság, a maga körében mindenesetre fölérendelt a köz- igazgatás hatalmának, épen azért szabályozhatja, sőt megállapíthatja (begrenzt und bestimmt) annak működését. A hol a közigazgatás nem tartja magát a reá vonatkozólag kinyilvánított magasabb hatalmi akarathoz, azonnal előáll a közigazgatási jogsérelem; előáll a közigazgatási bírósági ügy, mint ezen jogsérelem (mulasztás vagy cselekvés) megszüntetésére, annak következményei megállapítására vonatkozó teendő; ítélés a felett, van-e jogtörés vagy sem. Következik ebből az is, hogy a közigazgatási bírói ügyek köre nem valami absolute meghatározott kör, hanem a szerint változik, a mint az közélet viszonyait a közigazgatási jogalkotó tényezők szabályozásuk alá vonják. Tehát Steinnak, midőn (Yerwaltungslelire I. köt.) azt mondja : «Jeder Gegenstand eine Justiz oder Administrativsache sein kann und wirklich wird, je nachdem über denselben ein ausdrückliches, durch die Verfügung verletztes Gesetz besteht oder nicht», igaza van, úgy ha a «Ge- setz»helyébe az összes közigazgatási jogalkotó factorokat teszszük. Nincs természetesebb, logicusabb következtetés, mint a fentiekből egy általános szabály felállítása, mely szerint a köz- igazgatási bíróság hatáskörébe tartozik minden eset, melynél a közigazgatás a joggal ellentétbe helyezkedett, attól eltért, annak parancsát nem teljesítette. Csak ily szabály keresztülvitele mellett lenne ideálisán megvalósítva a közigazgatásnak és közigazgatási jogszolgáltatásnak szervezeti elkülönítése. De ennyire nem megy még a franczia törvényhozás sem, mely a közigazgatási szervezeten belül alkotott közigazgatási bíróságokat, s hol jómódon az eljárás bírói formáiban van, a közigazgatási bíráskodás főbecse, hol az államtanácsról szóló 1872-iki törvény minden közigazgatási actus ellen hatalmi kör túllépés miatt и
