Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]
MÁSODIK RÉSZ. A DOLOGHÁZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE. I. FEJEZET. Az alapítás helye és az intézet terjedelme. 1. A hely feltételei. A hely, melyen dologház alapítandó, három lényeges érdeknek kell, hogy megfelelő legyen. Az intézet rendeltetése, a higiénia követelményei és a fináncziális szempont egyaránt latba veendő. Eégi elhagyott kolostoraink ugyan bőven vannak, melyek csekély költséggel dologházakká berendezhetek volnának. A németek nagyobbára ezen expedienshez folyamodtak, felhasználva különösen az elhagyott várakat. Igen csekély számú oly dologházakkal találkozunk Németországban, melyek már eredetileg ezen ezélból emeltettek volna. És helyes eljárás ez? Csak azon egy esetben elfogadható, ha az olcsó berendezés mellett, meg van felelve a fent jelzett három érdeknek. Azonban a régi kolostorok és várak rendszerint oly helyeken emeltettek, melyek a mi feltételeinkkel egyenes ellentétben állanak. A dologházak oly helyeken alapítandók, hol munkaerő hiánya fordul elő, hol télen és nyáron egyaránt lehetséges a javítandók folytonos elfoglalkodtatása. Nagy és kis városok szomszédsága egyaránt mellőzendő ; amazoké, mert a külső munkánál megvan nehezítve az ellenőrzés, mert drága a piacz, közel van az elvetemült néposztályok hadserege, melyhez szívesen csatlakoznak embereink, mert megkönnyítik a megszökést, — az utóbbiaké, mert nem biztosítanak elegendő belső téli munkát. Ellenben virágzó középnagyságú városok szomszédsága rendkívül előnyös, mert itt a munkaerőnek bőven lesz piacza, az intézetek fentartása kevésbbé költséges, és megvan könnyítve a javítandók magán házaknál való alkalmazása. így pl. Kassa szomszédságában alapított női dologház legalább 60 nőnek 105
