Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]
22 Chicagóban van ez utóbbi osztályba tartozó menház; amaz 1868 április 30-án, a chicagói 1867 február 16-án, törvényhozási rendelkezés folytán, alapíttatott. Ide azon egyének jutnak, kik iszákosság vagy részeg állapotban elkövetett bűncselekmények miatt dologházba elzárandók lettek' volna.1 Az eltartás költsége nem sokkal magasabb annál, mely a fogházban vagy dologházban fizetendő lenne. Ezen menházakban a letartóztatottak idejüket munkával kötelesek eltölteni, — szigorúan tiltat- ván mindennemű szeszes ital élvezete. A czél azonban az által van itt eltévesztve, hogy csak három hóig maradhatnak az intézetben a javítandók; így tehát a javítás munkája kell, hogy befejezetlen maradjon. Azon menházakról, melyekbe saját elhatározásukból jutnak az iszákosok, itt nem szólok, mert bennünket e helyütt csakis a kényszer alkalmazásának rendszere érdekel. Kérdés már most az, mily rendszert kövessen a magyar törvényhozó az iszákosok nagy osztályával szemben ? Hogy mik a mértéldetlenség elnyomásának megengedett és czélszerű állami és társadalmi eszközei: erről beható felvilágosítást ad egy másik, csakis ez ügygyei foglalkozó munkám,1 2 — e helyütt tehát egyedül arról szólhatunk, nyissuk-e ki, esetleg az alábbi elvek értelmében alapítandó dologházaink ajtait a szokásos iszákosok előtt is ? Az én véleményem az, hogy az állam teljesítette a represszióra nézve feladatát azon törvényével, melynél fogva magát a részeg állapotot bünteti meg. Mely elvet azonban, sajnos, büntető-törvénykönyvünk nem ismer s e részben is intézkedni kellene. A részeget, már mint ilyet büntessük szabadságvesztéssel, de ha büntetését kiállotta, szabadon kell ét bocsátanunk. Igaz, a dologház hatalmas eszköze a mértékletesség előmozdításának, mert ha három évig ott tartják a javítandót a nélkül, hogy egyszer is kapott volna bármely szeszes italt, — ha ily hosszú megtartózkodás sem képes az ivási szokást elenyész1 Ils reQoivent les individus destines á étre renfernés dans les maisons de correction pour intemperance, ivrognerie, on pour contre- ventions ou délits commis sous l’influence de l’ivresse. Edmond Bertrand. Essai sur l’intempérance 337. 1. 2 Az iszákosság. Annak befolyása a társadalom életrendjére, és az ellene való védelem irányelvei. Budapest 1891. 102
