Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Nagyiványi Fekete Gyula: A dologház és lakói [65., 1891]
18 kával keresse kenyerét. De a tartózkodási helyet nem szabad hatóságilag megszabni, hogy mindenik oly helyre jusson, hol képes leend érvényesíteni munkaképességét. Hiszem, hogy a dologházak az itt jelzett nehéz feladatnak meg fognak felelni,1 ha e dolgozat második részében megállapított elvek értelmében fognak működni. E helyütt csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy ha azt akarjuk, mikép a dologházak feladatuknak megfelelhessenek, sok kérdésnél nem szabad a németek példáját követnünk, kik a dologházak egyöntetű eljárását mellőzik. Nem szabad megengedni, hogy az egyik enyhébb vagy kivételesebb legyen, mint a másik, mert a rutiniro- zott csavargó be fogja barangolni az egész országot, ügyesen kerüli ki a mieinknél jobb rendőrség szemét is, s ha belefáradt ocsmány életrendszerébe, hogy egy időre nyugalmat és eltartást biztosíthasson magának, azon hely hatóságának adja meg magát, a hol jobb dolga lesz, és ugyanazon gonosztevő számtalanszor ugyanazon dologház terhére fog esni, melynek oly sokszor volt már lakója. A dologház, mint nálunk egészen új intézmény meghonosításának ügyét tárgyalva, igen nyomós kérdésekre szükséges megfelelnünk. Első nagyérdekű kérdésünk a csavargók és koldusok számának kimutatása. Miután azonban a koldusok összeírásával még senki sem gondolt és a közigazgatási hatóságok az általok megbüntetett csavargókról külön kimutatást nem vezetnek: sajnálatomra ezúttal nem vagyok képes e néposztály tagjait kétségtelen alapossággal számszerűleg kimutatni. Megközelítőleg azonban Magyarországban a belhoni csavargók száma 5000-re tehető, de ezen számhoz legalább 3000 idegen csavargó hozzáadandó. Koldusaink és csavargóink számát illetőleg némi adatul szolgálhat a közbiztonság elleni kihágás miatt jogerejűleg elítéltek száma, mely 1885-ben 18,387-re emelkedett.1 2 Ha a délnémet államok lakosságát s az ottani gazdászati viszonyokat, a 1 A «société générale des prisons» javaslatának tárgyalása alkalmával (1887) Petit is ekkép nyilatkozott: «quant aux condamnés, qui у auraient passé au minimum une année, ils en sortiraient, les uns corriges, les autres résolus á éviter d’y revenir.» 2 Magyar statistikai évkönyv. 1888. VIII. f. 200. 1. 98