Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
16 származói, s ilyenek nem létében a túlélő hitvestárs. Az öröklött vagyon körén belül tehát el kell választani az egyes szülői, nagyszülői stb. ágakat, s a tőlük származó értékeket. De a vagyon eredetének kérdése a leszálló örökösödésnél is játszik szerepet. Az ivadékokra az örökhagyó «minden vagyona» marad ugyan, az eredetre való tekintet nélkül, s a míg az örökség lefelé oszlik, a vagyon származása nem is lép előtérbe. Csakhogy a vagyon ritkán fog szakadatlanul lefelé szállni; rendszerint megszakítja e menetet a felszálló vagy oldalörökösödés egy esete. És mihelyt ez beáll, legott feléled a vagyon eredetének kérdése, mely addig csak lappangott, látens volt. Bár az örökhagyó minden vagyona hárult a leszármazóra: a mi abban szerzeményt s a mi öröklött volt, az nem forrott össze egy vagyonná. Egyes alkatrészei, melyek az elhunytnak apjáról, anyjáról, nagy- vagy ősszüleiről avagy ezek ágáról származtak, külön-külön értéktömegek maradtak, melyek csak ideiglenesen voltak összekapcsolva. A felmenő vagy oldalagos öröklés pedig feloldja e kapcsokat, kiveszi a hagyatékból azon értékeket, melyek az illető ágbeli rokonokat illeti, és viszi oda, a honnan száimaztak. S mily döntő súlylyal bír a vagyon eredete a leszármazók öröklésénél, világosan mutatkozik a törvényes osztályrésznél is: ha azon szülő, a kitől vágj' a kinek ágától örököltem meghal, a másik szülővel szemben szabadon rendelkezhetem, mert az utóbbi ily eredetű vagyonban, végrendelet nélküli elhunytam esetén, nem örökölvén, törvényes osztályrészszel sem bír. A vagyon származása azonban nem akadályozza az örökhagyó hitelezőjét, hogy akár a szerzeményi, akár az ági vagyon örököse ellen forduljon. Ez további eltérés előbbi jogunktól. Láttuk, hogy míg a szerzemény elegendő volt, addig az ősit oltalmazta a törvény. Az ági vagyon, mely bizonyos értékben áll, védelemben nem részesül. Ez igazságtalanságot szülhet, ha pl. az örökhagyó az ági adósságokat nem fizette ki, s a hitelező a szerzeményi örököst támadja meg, vagy ha az örökhagyó adóssága miatt az ági vagyon örökösét veszi igénybe, s a terhet törlesztő örökösnek csak a bizonytalan sikerrel járó visszkeresete marad fen örököstársa ellen; de a forgalom, a fejlődött hitel megkívánja, hogy a hitelező felmentve legyen a hagyatéki érték minőségének vizsgálata alul. 82
