Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
49 folyik a nyomozat, más helyen adandó be a vádirat és harmadik helyen van fogva a terhelt, nálunk ép oly kevéssé lehetséges, mint Németországban. Nem akarom a vidéki postajáratok rendetlenségét és lassúságát a nyomozat keresztülvitelére engedett idő rövidségének illustrálására felhozni. Gondoljunk egy a főváros közelében történt, tehát a gyors elintézés legkedvezőbb esélyeinek örvendő bűnesetre. A büntetendő cselekmény el lett követve liákospalotán és terhelt bekísértetett a váczi kir. járásbíróság fogházába. Képzelhető-e, hogy a lehető legegyszerűbb factum is, hol vidéki requiziciók, előélet megállapítása stb. nem szükséges, hanem a letartóztatás eszközlése után a nyomozat még egy-két tanú kihallgatásával befejezhető, 8 nap alatt a pestvidéki kir. ügyészség a nyomozati iratok alapján nem csak vádat emelt, hanem a pestvidéki kir. tszék ezen vád alapján az előzetes letartóztatás fentartására vonatkozólag is határozott és ezen végzésről a váczi kir. járásbíróság értesíttetett legyen ? De nemcsak ezen okból lesz a kir. ügyészség nálunk ép úgy mint Németországban arra utalva, hogy az első halasztást igénybe vegye- hanem azon okból is, mert a Javaslat 218. §-a a halasztás engedélyezése végett nem mint a német törvény 127. §-a, a letartóztatást foganatosított kir. járásbíróságot, hanem a vádtanácsot, azaz a kir. tszéket rendeli megkerestetni.1 A kir. ügyészség tehát, mely Németországban úgyszólván az utolsó pillanatig halaszthatja a halasztási kérvény elküldését s így legalább megpróbál - kozhatik a nyomozatnak kellő időben való befejezésével, nálunk — ha elővizsgálat mellőzésével vádat akar emelni — kényszerítve lesz a törvényszéki végzés meghozatala, lemásolása és expedíciója körül felmerülhető késedelemmel számolni, és ekkép minden kísérlet mellőzésével rögtön a letartóztatás után halasztást is kérni, ha csak terhelt időközbeni szabadlábra helyezését nem akarja koczkáztatni. E mellett «indokolt előterjesztéséhez» a nyomozati iratokat is mellékelni annál kevésbbé fogja szükségesnek találni, mert egyfelől maga a határidő rövidsége kellőkép 1 A német büntető perrendtartás bizottsági tárgyalása alkalmával Grinst ily tartalmú intézkedést javasolt (Prot. 169. Hahn I. 688. 1.), de ezen indítványa, melynek értelmében a különben is hosszadalmas eljárás még inkább complicáltatott volna, elvettetett. *9 4
