Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]

45 szükség esetében maga hivatalból nem foganatosította a letar­tóztatást — a rendőrség vagy kir. ügyészség által felvett jegyző­könyvek alapján határoz. Ezen alkalommal először látja az ak­tákat — de utoljára is.4 A terhelt ugyan a bíróság foglya, mert a törvény 48 órán túl nem hízza a kir. ügyészségre — de sor­sára ez a bíró legjobb akarata mellett ingerenciát többé nem gyakorolhat, mert az ügyiratok ügyészségi aktákat képeznek, melyet a kir. ügyész vagy a rendőrség a letartóztatás elrende­lése után azonnal magához vesz a nyomozat folytatása végett és a vádirat benyújtásáig illetve a bírói elővizsgálat indítványo­zásáig többé ki sem ad. «A míveletlen terhelt — úgymond Kro- vecker2 — lia már előbb nem állott vizsgálat alatt és így tehát büntetőügyekben jártassággal nem bír vagy teljesen bűnösnek nem érzi magát, első kihallgatása alkalmával -—- akár mily vilá­gosan magyarázták meg neki a terhére rótt büntetendő cselek­mény természetét — ritkán lesz tisztában magával arról, hogy mi forog szóban. Csak kihallgatása után, lia zárkájában napo­kon át ügye fölött elmélkedett, a dolog mibenlétére eszmél s egyúttal emlékezetébe jutnak oly momentumok, melyek ment­ségére szolgálnak. Most a járásbiró elé vezetteti magát, hogy védelmére indítványokat tegyen. Ez azonban nincs már az ak­ták birtokában, és ennélfogva, ha csak véletlenül nem emlék­szik az ügyre, nincs is informálva; nem is lehet tehát segítsé­gére terheltnek indítványainak formulázásaiban.» Minden prac-, ticus ember ebben nagy veszélyt fog látni. Tudvalevőleg a vizs­gálati fogság szabályozásának súlypontja abban fekszik, hogy ! a vizsgálat megindításakor indicalt letartóztatás azonnal meg­szüntessék, mihelyest fentartásának alapja megszűnik. A tény­állás a nyomozat folyamán hirtelen változik és gyakran egy tanú vallomása, vagy más vizsgálati cselekmény eredménye folytán terheltnek sorsa váratlan és reá kedvező fordulatot vesz. A bírói elővizsgálatnál az eljárás vezetője azonnal tudomást szerez az 1 1 Erre vonatkozólag mondja Glaser Handb. II. 303. 1.; «Es haben sich hieraus namentlich in Haftfällen Verwickelungen ergeben, da das Gesetz die Haft unter richterliche Controle stellt, der hierzu berufene Bicliter aber kraft eigenen Beeiltes das Prozess- und Akteumaterial nicht beherrscht, ohne welches sein Vorgehen nur ein unsicheres sein kann.» 8 GoÜdammer-Ше Archiv, 29. köt. 3(iS. 1. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom