Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]

vizsgálati fogság elrendelése ellen terhelt érdekében felebbez a közvádló ? Fenntartom magamnak, más helyen vagy legalább más alkalommal ezen kérdés bővebb kifejtését és egész horderejének tüzetesebb méltatását. Hangsúlyozni fogom azon corrumpáló hatást, melyet az Ítélkezés módjára oly rendszer gyakorol, hol a biró majd mint inquirens nyomoz, majd mint ülnök szavaz. Föl fogom hozni, bőgj- a bírói elővizsgálat a közvetlenség előnyeitől fosztja meg a kir. ügyészt, a ki mint a per első bírája a távol­létében felvett vizsgálati jegyzőkönyvek alapján határozza el magát a vádemelésre vagy az eljárás megszüntetésére, és gyak­ran a tárgyalás alkalmával kényszerül a vizsgálóbíró észleletei­nek közvetítésével nyert benyomást rectificalni. Szilárd meg­győződésem, hogy a vizsgálati fogsággal űzött visszaélések csak akkor fognak egészen elenyészni, ha a bűnvádi üldözés és bírás­kodás összeférhetetlen functiói, melyeket az inquizitorius per természetellenesen egyesített, teljesen külön lesznek választva. Erős hitem, hogy a legközelebbi nagy európai codificatio ezen tekintetben is meg fogja adni a vádhatóságnak, a mi a vád­hatóságé, és ez által meg fogja hagyni a bíróságnak a mi a bíróságé. Sajnálattal kell constatálnom, hogy a Fabiny-féle Javas­lat nem tudott szakítani a bírói elővizsgálattal, s így tehát el nem hárította a polgári szabadságot folyton fenyegető veszélyt. Gondoskodott ugyan mindazon óvintézkedésekről, melyekkel a vizsgálóbírói önkényt az eddigi törvényhozások korlátozni ipar­kodtak, de érintetlenül hagyván a visszaélések gyökerét, csak enyhítheti, de meg nem szüntetheti a bajt. Megadja ugyan a terheltnek az appellatio jogát a vádtanácshoz, de ezen felebbvi- teli forum is a vizsgálóbíró által felvett jegyzőkönyvek alapján dönt — az ellenőrző az ellenőrizendőnek szemén át lát és fülén út hall. Megengedi a vádtanácsnak a székhelyén fogva levő ter­helt kihallgatását is, ha szükségesnek tartja — de nem a ter­heltnek nyilatkozatai, hanem a tanúk vallomásai és az összes vizsgálati cselekmények eredménye alapján lehet csak terhelt fogvatartása vagy szabadlábra helyezése iránt indokoltan hatá­rozni. Ugyanazon beteges vonás, mely minden ténykérdésben való felebbezést jellemez, itt is észlelhető. A forum appellato­rs 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom