Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
33 a népet a hivatalból való üldözés elvével.1 Külsőleg a «prise» mint a segneur főúri hatalmának kifolyása a «souj et»-vei szemben jelentkezik. Ezen «lefoglalás» ugyan első sorban a gyanúsítottnak vagyona ellen irányul, de azzal együtt annak teste is mint accessorium a segneur hatalmába kerül, a ki őt letartóztatta mindaddig, míg vagy a bűntett gyanúját el nem oszlatta, vágj- bűnösségének bizonyításával büntetését meg nem kezdette. Azon «prise»-ban, melynek segélyével abiró terhelt személyét hatalmába kerítette,1 2 * a felek perbeli szerepei változnak. Most a fogvalevönek kell üldözőjével szabadságáért (delivrance) liarczolnia. Ezen czélra szolgált a «loial enquete» mindazon esetekben, melyekben a tett notorietasa magában véve a hivatalból való üldözést és a tettenérés következményeit maga után nem vonta.8 Látszólag terhelt akaratjától függött ugyan, vájjon akarja-e magát a loial enquete-nek alávetni, azaz a tanuk és in- diciumok által való bizonyítás eredményétől ügyének eldöntését függővé tenni.4 Csakhogy a bizonyítás ezen módjának el nem fogadása a vizsgálati fogságban való visszatartásra vezetétt «sans issn-» (exire) azaz örök időre.5 * * A normán jog «inquisitio patriae» és a franczia jog «loial enquete*-ja első sorban a vizsgálati fogságból való kiszabadulás eszközei gyanánt szerepelnek. Itt 1 V. ö. homing kritikáját Esmein munkája fölött a Zeitschrift f. d. ges. Strafr. III. 484. 1. a «Nicht mit «aprendre», Lernen, Erfahren, Kennen, sondern mit prendre (apprehendere), Fangen, Ergreifen, Fassen steht die «aprise» im Zusammenhänge und das alte Institut der französischen prise scheint uns dasjenige zu sein, welches dem Verfahren den Namen gegeben hat.» Zucker Aprise und loial enquete. Wien, 1887. 95. 1. :1 Coutumes de Beauvoisis (idézve Zucker-nél 93. 1.) XL. 14: «Quant aucuns est pris par souspron de vilaiu cas, tel qu’il en porrait perdre la vie, s’il en estoit atains, et li /es n’est pas ui derк ne xi notoires que justice у apartiegne, on doit demander á celi qui est pris, s’il veut atendre 1’enqueste du fet.» 4 A jogforrások mindig előirják terhelt megkérdeztetését az enquete elfogadása iránt. 5 I. h. I. 35: «Aucun malfeteur sont des quix li mellet ne sont passi provez ne notoire c’on les őse jugier á mórt: á ciaus dois.demander li baillix s’il vcelent atendre loial enqueste; et s’ils ne vnelent, tiengne les li baillix m xa prison кат i.ss-ir, ке mahese renomme'e labore contre eus.» яз 3
