Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
16 gozataimra — teljesen szabadnak érzem, hanem azon meggyőződésem sarkal, hogy a rövidtartamú szabadságvesztés-büntete- sek haszontalanok, igen költségesek és sok esetben egyenesen kártékonyak.» Tudtommal oly nézet, mely épen a büntevőkkel szemben a «minél kevesebb, annál több »-féle elvet vallja, külföldön ily alakban soha sem nyilvánult. A német büntetőtörvénykönyv megalkotásánál észlelhető volt ugyan bizonyos nisus a minimumok lehetőleges mellőzése vagy leszállítása mellett, mert a bírói bölcs belátás érvényesülésének útjában álló minden akadályt eltávolítani akarták, de már a 70-es évek közepén túl a vérmes várakozásokat teljes kiábrándulás váltotta fel. A tudomány férfiainak helyeslésével találkozott a német igazságügyminiszternek az 1875. szept. 3. birodalmi gyűlésen tett nyilatkozata, mely szerint a büntetőtörvénykönyv gyakorlati megvalósítása nem felelt meg a büntettek kellő megtorlása tekintetében a hozzá fűzött várakozásoknak. »Bízva a nép jogi érzületébe, a törvényhozó oly jogot ruházott a bíróságra, mely a visszaélés lehetőségét nem zárja ki. Ezen lehetőség valósággá vált a törvénykönyv oly alkalmazása által, mely a büntetés kiszabásánál a minimum körül oscillal, és ezt csak akkor hágja át, ha már határozott súlyosító körülmények megállapíthatók.» Ha tehát igaz volna is — a mit joggal kétségbe vonok — hogy a magyar törvényhozó jobban kötötte meg a bíró kezét, mint a német: akkor az elismerés bölcs előrelátásáért inkább illetné meg mint a szemrehányás, indokolatlan szigoráért. Bocsánatot kérek a kitérésért, mely csak látszólag nincs a legszorosabb összefüggésben az előttünk fekvő kérdéssel. A codex merevsége és a bírák kérlelhetetlensége ellen folytatott hadjárat egy tőről fakadt az eljárás oly szervezése melletti törekvésekkel, melyek egyéni jogok iránti túlságos tekintetekből az igazságszolgáltatást végleg megbénítani akarják. Meghajlok azon nemes motívumok előtt, melyek ezen törekvések hátterét képezik, de practicus hatásaik sok irányban ártanak azon czélnak, melyért mindannyian kivétel nélkül lelkesülünk. A mívelt közönségnek mindenütt van bizonyos egészséges érzéke a társadalmi intézmények és köztük a büntetésnek is jelentősége és nélkülözhetetlensége iránt. Tudja igen jól, hogy 16
