Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]
19 lete tekintetében, mint az amerikai és így nem alkalmas a követett czél elérésére. Elismerem, hogy az amerikai rendszer sok esetben alkalmasabb a javulás elérésére, mint a belga. De másrészről meg bizonyos az is, bogy az amerikai rendszer egy sokkal korlátoltabb alkalmazhatóságú intézmény a belgánál és az intézmény mai alakulata szerint, mint Illés tagtárs úr is megemlíti, leginkább csak az iszákosság meggátlása czéljából jő alkalmazásba. Erre az intézményre már ezért sem lehet úgy hivatkozni, mint az esetleges bűnösökkel való elbánás egy általánosabb módjára. A feltételes elitélés az esetleges bűnösök büntetésének egy typusa, érvényre emelése azon elvnek, hogy abból, bőgj' valaki valameljr apró büncselekvényt követ el, még nem következik, hogy őt a fogház szégyenének és elerkölcstelenítő hatásának kitegyük. Az amerikai rendszer ellenben kényszernevelés és nem annyira a büntető repressio, mint inkább a büntető praeventio intézményei közé sorolandó. Igaz, hogy vannak oly esetek, a melyekben az amerikai rendszer jobban eléri az általunk is szem előtt tartott czélt, mint a belga és ez csak természetes azért, mert az amerikai rendszer a belga intézmény mellett még valamit, t. i. a felügyelet alá helyezést tartalmazza. De másrészről természetes az is, hogy az amerikai rendszer, mint a feltételes elitélés intézményének egy a belgánál speciálisabb esete, annál kevesebb esetben is alkalmazható. Abból tehát, bogy az amerikai rendszer az általa felölelt esetekre nézve hatályosabb, mint a belga, nem lehet érvet meríteni a belga intézmény ellen. Ez legfeljebb a mellett szolgálhat érvül, hogy a feltételes elitélés némely eseteiben a belga rendszer mellé még a felügyelet alá helyezés intézménj'ét is elfogadjuk. Ha Illés Károly tagtárs űr ezen álláspontra állott volna, akkor biztos lehetett volna abban, hogy valamennyiünket, kik a feltételes elitélés barátai vagyunk, maga mellett és azok közt talál, kik terve sikerültét óhajtják. Nem ok nélkül mondtam itt «óhajtják» és nem «javasolják». Az amerikai rendszer a kényszernevelésnek elvét foglalja magában, mintegy hatósági gondviselést a tekintetben, hogy a nép ne csak bűntettekért fenyíttessék, hanem egyszersmind büntető kénjrszer útján szoktattassék le az olyan hibákról is, 2* Hl
