Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Illés Károly: A szabadságbüntetés reformja különös tekintettel a feltételek ítéletekre [53., 1891]
lő is csak az lehet, hogy a rovatlan előéletű és fiatal korú bűnösök csaknem kivétel nélkül szabadulnának a büntetés alól. Nehogy a bíróság gyakorlatában ez bekövetkezzék : az osztrák javaslat, melyet e részben Fayer László is magáévá tett, különösen méltánylást érdemlő esetre szorította a büntetés feltételes elengedésének jogát.2 Ámde ki határozza azt meg és minő ismérvek szerint, hogy melyek a méltánylást érdemlő esetek? vagyis Wach szavaival élve : «Wer scheidet die Schafe von den Böcken?» A problema megoldását ismét csak a biró hölcseségétől kell várnunk. Erre számítanak a reform hivei is, holott másfelől ugyanők, midőn a határozatlan Ítéleteket hozták javaslatba, kétségbe vonták, hogjT a bíróság képes volna vádlott leikébe belátni s bog}' helyesen megtudná ítélni annak egyéniségét. Készemről magasabb véleménynyel vagyok a biró képessége felöl, de azt a képességet mégsem tulajdonítom neki, hogy a felvetett reformjavaslatok alapján helyesen megtudná választani azokat az eseteket, melyek a törvényhozó intentiója szerint a büntetés feltételes elengedésére alkalmasak. Ha azt tartja a törvény ratiójának, hogy a büntelen előéletű, bűnbánó vagy megjavult egyént meg kell óvni a fogság szégyenétől és egyéb hátrányos következményeitől: úgy minden első bűnözőnek csekélyebb súlyú esetét, méltánylást érdemlő esetnek fogja tekinthetni, sőt a gondatlanságból származó vétségeket szükségkép mind ide kell soroznia. Minthogy pedig a culpózus delictumok bírói büntetése csak ritka kivételben haladja meg a három vagy éppen 6 havi fogházat: ebből kifolyólag az ilyen vétségeket, mint különösen méltánylást érdemlő eseteket, már előzőleg is ki lehetne törölni a büntetendő cselekmények sorából. S ez még aránylag üdvösebb volna, mint az az eljárás, mely szerint a törvény büntetést szabna az ily cselekményekre, de a bíróság következetesen elengedné azt. Ez volna az égjük felfogás eredménye. A bíróság azonban akként is értelmezhetné a törvény ratióját, hogy a büntetés feltételes elengedése első sorban javító : Az osztrák javaslat ismertetését lásd Jogt. Közi. 1889. évi f. 236. lap, Dr. Fayer László tervezetét ugyanazon lap 1890. évi 29. számában. И5
