Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
58 Ha a tárgyalásról a kérvényező fél elmarad: megjelent ellenfelének indítványára a költségben elmarasztalandó. Ha alperes marad el: a biró felperes előadása alapján bocsát ki rendeletét. Az idézésről szóló vevények beérkezte előtt, elmaradásra alapított határozat nem hozható. Az illetékességtől való eltérésnek, alperes elmaradása esetében sincs helye. E szakasz az elmaradás következményeit szabályozza. Elmaradásról, perrendi értelmében, szó addig nem lehet, a míg az idézés megtörténtét igazoló illető vevény a biró előtt nem fekszik. Úgynevezett makacssági határozatnak helye nincs, ha alperes maradt el. Szükséges, hogy a biró, ha érdemleges határozatot hoznia kell, magát az ügyben tájékozhassa. Csak ha a kérvényező fél marad el, nem szükséges ilyen tájékozás; mert akkor a kérelem elejtettnek tekintendő s érdemleges határozat, mely jogokat veszélyeztethetne, nem hozható. Az illetékességtől való eltérésnek, a főügy szempontjából nem lehet helye. Az eskübizonyíték, az eljárás ideig]enességi jellegénél fogva, lett kizárva. 6. §. 7- §• A határozat rendszerint a tárgyalás befejeztével, nyomban meghozandó és kihirdetendő. Bonyolódott, hosszas bizonyítást igénylő s az elhamarkodás veszélyével járó ügyek tekintetében, a sürgősségi eljárásnak hely nem adható. A sürgősségi eljárás természetéből és czéljából folyik, hogy a határozat nyomban meghozandó s annak kihirdetése el nem napolható. A «rendszerint» szónak nem az az értelme, hogy bonyolódott ügyekben a biró hosszas készülésre vehet magának időt. Ilyen esetekre a référét határozottan ki kell zárnunk. Ha a biró érzi, hogy nem biztos abban, mit kell tennie, jobb, ha az 78
