Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
56 kimondassák s neki a hagyaték átadassák, a nélkül, hogy a kérvényből valamely e petitumban benfoglalt és teljesíthető sürgősségi kérdés fenforgása kitűnnék; vagy hogy közigazgatási, például illetékkivetési, közegészségi vagy rendészeti kérdést érvényesítene a référés utján. Minek akkor az örökösöknek, a kincstár képviselőjének, a városi vagy megyei főorvosnak, a városi kapitánynak czéltalan megidéztetését lehetővé tenni s minek az ügyet tárgyalásra bocsátani ? Pedig, a közvetlen idézés mellett, ilyen csodabogarak létrejöhetnének. A petitum, a kérvény mellékletét képezendi. Nagy előnyei vannak, ha a fél reá biratik, hogy az ordonnance-t szerkeszteni megkísérelje. Az ügyvédek úgyis rendszerint úgy fogalmazzák a petítumot, hogy abban a bírót beszéltetik— «méltóztassék kimondani: alperes köteles . . . frt . . krt 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni» stb. Sok esetben az ügyvédek által szerkesztett ordonnance, határozat erejére lesz emelhető s ha módosításokat szenved is, indok vagy rendelkezés tekintetében: a határozat gyors szerkesztését lényegesen megkönnyítendi. A kérelem jogalapja s a történeti rész, szoros kapcsolatban állanak. A hatáskör, ennek — s a sürgősség okainak ismerete nélkül, meg nem állapítható; mert ha a perrendszerü sürgősség még tényállítással sincs indokolva : a kérvény a priori visszautasítandó lesz. Ha p. o. a fél a sürgősség okául azt adja elő, hogy el kell utaznia: ez rendszerint elfogadható nem volna, mert hisz ügyvédet bizhat meg. Az idézési űrlapokat könnyen megszerezhetőkké kell tenni. Az eljárást gyorsítandja, ha a határnap és óra kivételével, mely az elnöknek van fentartva, kellőleg kitöltve, a kérvényhez mel- lékelvék. A félnek gondja lesz reá, hogy jól töltse ki, mert érdekében áll, hogy a kézbesítés körül fennakadás ne legyen. 4. §. A kérvény tárgyában a sürgősségi bíró, hacsak azt nyilván helytelennek nem találja, a legközelebbi sürgősségi ülésnapra, sőt a sürgősség fokához képest, napról-napra s óráiról-órára, szükség esetén, vasár- és ünnepnapon, saját lakásán is tartható tárgya76
