Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
41 hogy a párisiak példáját kövessék, irtózva e hatáskörtől, melynél a rendes tanácsülésekben való elnökösködée sokkal kényelmesebb, kerülik a référés-be való bocsátkozást s a «törvényszék elé utalnak olyan kérdéseket, a melyeket egész simán és törvényesen référés útján elintézhettek volna, a törvényszéki ügymenet nagy tehermentesítésével». «Az egyik túlbuzgósága s a másik közönye között — így végzi — tán csak lesz található középút. Azt hiszszük, hogy itt egy dúsan termékeny eszme hasznosításáról van szó s hogy e leleményes eljárás megállapítása és fejlesztése utján, a jogkereső közönség az esetek nagy számában megkímélhető a valódi per költségeitől és lassúságaitól. A référés akkor a jogszolgáltatás kitűnő eszközévé válandó. Még érdekesebbek e tekintetben azok a törvényjavaslatok, a melyek napjainkban a Code de procédure reformjáról megjelentek s a melyeket szerencsém volt fővonásaikban, három évvel ezelőtt e helyen jellemezni. A párisi 1868. évi Révision* XV. fejezetében kevés és lényegtelen módosítással reprodukálja az actuális törvénynek a référés-re vonatkozó szakaszait. A fejezet indokolása magasztalja az intézményt. «A jogi élet fejlődése — úgymond —, a változások rohamossága, mely a modern jogviszonyokat jellemzi, előidézve oly társadalomnak szükségletei által, mely a haladás minden eszközét kifürkészi és a legbonyolultabb kérdések gyors megoldását türelmetlenül megkívánja, naponta olyan jogvitákat bugyogtat fel, melyek nyomban bekövetkező és helyes (prompte) elintézést követelnek s a melyek nem tehetők ki a rendes permenet lassúságainak. A Code-пак az anyagot szabádyzó rendelkezései,fölötte egyszerűek. Kell-e a jogszolgáltatás e módját részletesebben szabályozni, kcll-e tüzetesebben meghatározni a tárgyakat, melyek ez eljárás alá esnek ? A bizottság e kérdésekkel behatóan foglalkozott s nem késett felismerni, hogy a Code szabályai lényegileg kielégítők». A belga illetékességi új törvény, az elnök référés hatás* Actes du Conseil d’état. Section de législation et justice Nr. 2670. 1868. Révision du Code de procédure Civile. 61
