Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]

kútfő elismerése szerint, csorbíttatlan teljét birja a référés- hatóságDak, mely a kivételes kereskedelmi bíróság elnökének sehol sem adatott meg.

Döntvényt, állítása mellett, mindegyik tud idézni; de úgy látszik, hogy az újabb idő gyakorlata Bazotnak ad igazat s az államügyészek, miként Garnier egyik jeles beszéde mutatja, e felfogáshoz hajlanak.

Annyi bizonyos, hogy nemely világosan körülirt esetre nézve, a békebiró, a kereskedelmi törvényszék elnöke s a csőd- biztos a référés-hez hasonló hatáskört nyertek, de ép e kivételek a mellett szólanak, hogy minden más esetben a polgári törvényszék elnöke e hatóság teljét birja.

Az illetékesség kérdésében alig vannak eltérések. Elvei a mieinkhez hasonlók.

29

V.

Casuistika. Tárgyi hatáskör. Illetékesség.

De milyen ügyek tartoznak tehát, az elnök egyesbirói hatósága alá ?

Minden ügy, a melyben peressé vált vagy peressé válható magánjog, birói intézkedést sürgősen igényel, annyira, hogy az orvoslás az általános eljárási szabályok szerint, előreláthatólag elkésnék s az elnök intézkedni képes, a nélkül, hogy a rendes biró határozatának elébe vágna.

Azért igaza volt Pouget semmitőszéki tanácsosnak, midőn 1874. évi febr. 17-én e tárgyról a Cour de Cassation ülésében tartott előadásában, e hatóságról azt mondta: «Lespouvoirs du president sont immenses, mais indispensables». Miként a centri - petál és a centrifugál erő változhatlan kört szabályoz: úgy hat lélektanilag az elnökre két erő: az egyik a sürgősség s ez erőlteti, hogy határozzon, — a másik az ideiglenesség s ez korlátozza, hogy meddig mehet határozatával.*

* Debelleyme. Ordonnances. II. köt. 240. 1. «A sürgősség esetei a biró bölcseségére és tapasztaltságára bizvák. Nagy hatalommal ruto