Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Ferencz: A magyar büntető törvénykönyv büntetési és börtönrendszerének jelenlegi végrehajtása és ennek eddigi eredményei [44., 1889]

i

A tételes büntető jogunkban előjövő különböző büntetési nemek két nagy csoportra oszthatók: főbüntetésekre és mellékbüntetésekre.

I. A főbüntetések — az 1878. évi У. t. ez. 20. §-a értelmében — a következők:

1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön;

5. fogház; 6. pénzbüntetés.

Ezekhez az 1879. évi XL. t. ez.-ben foglalt kihágási büntető törvénykönyvnek 15. §-a a kihágásokra nézve 7. az elzárást és 8. a pénzbüntetést sorolja.

1. A halálbüntetést törvényhozásunk fentartotta ugyan nemcsak a kivételes (rögtönbirósági), hanem a rendes büntetések közt is; azonban azt valóban a minimumra — két esetre — reducálta, és ez esetekben is elvonta tőle az absolut büntetés jellegét, a mennyiben már enyhítő körülmények fenforgása esetében (91. §.) életfogytig tartó fegyházra, rendkívüli enyhítő körülmények mellett pedig (92. §.) tizenöt évig tartó fegyházra engedi azt átváltoztatni.

A halálbüntetés foganatosításának módozatául a törvény (21. §.) kötél által zárt helyen eszközlendő végrehajtást ír elő.

2. Egy másik rendes, de hasonlóképen nagyon ritkán előforduló — a büntetendő cselekményeknek csak nyolez fajára szabott — büntetési nem: az államfogházbüntetés.

Ez a szabadságvesztésbüntetésnek egyedüli neme, a mely úgy bűntettekre, mint vétségekre is kiszabható; nevezetesen, ha «öt évnél rövidebh tartamra állapíttatik meg, vétség; ha pedig öt évi vagy azon felüli tartamban állapíttatik meg, bűntett esetében alkalmazandó» (20. §., 3. bekezdés).

Az államfogházbüntetés általános tartama a bűntettekre és vétségekre megállapított szabadságvesztési büntetési nemek rendes keretének mindkét határát érinti, a mennyiben egy naptól tizenöt évig terjedhet. (23. §.)

Az államfogházbüntetés végrehajtási helye törvényünk értelmében (35. §.) «külön országos fogház», mely intézkedés bizonyára akként magyarázandó, hogy e büntetési nemet, — «custodia honesta» jellegének megőrzése végett, — minden más büntetési intézettől elkülönített épületben kell végrehajtani.

82