Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
39 bírói függetlenséggel. A bírói fegyelmi törvény nem lehet más, mint bővebb kifejtése, mint korolláriuma a bírói függetlenségnek, mely annak alapját képezi s mely az a kiindulási szempont, a melyből mindaz, a mi a bírói intézményre vonatkozik, megállapítandó és megítélendő. Minden államnak egyik legelső és legszentebb kötelessége a törvények uralmát ez alkalmazásban biztosítani. E biztosítéknak alapfeltételei vannak s a legfőbb s a legnélkülözhetetlenebb, a független bíróság. A magyar törvényhozás a czivilizált Európa mintájára megállapította a jog uralmának e feltételét, az 1869. IY. tör- vényczikkben lerakva mindamaz alkotmányos garantiákat, melyek szükségesek arra, hogy a törvény majesztása minden esetben és mindenkivel szemben rendíthetetlen közeget találjon az alkotmányos bíróságban. Az 1871-ik évi fegyelmi törvények az 1869. IV. törvényczikknek — nem a bíróság, hanem az ország szabadságának magna cartajának szellemében készültek s azzal egy egységes, harmonicus egészet képeznek. A törvényjavaslat, a melyről most szó van,nem e szellemnek kifolyása. Legfőbb intézkedései éppen ellentétes szellemben készültek: a biró rendszabályozása, a biró megfékezése, a biró magasztos önérzetének eltörpítése és megsemmisítése által irá- nyoztatnak. A felelősség, melyet az illetők ezzel magukra vállalnak, nagyobb, mintsem azt ők gondolják. S az értekező előadásában előforduló adatok eléggé felvilágosíthatnák őket, hogy a pillanatnyira elvakított hatalommal a biró rendszabályozására irányzott áldástalan cselekményei rövid idő múlva iszonyúan megboszulják magukat azokon, a kik azokat létrehozták. De kimutatja a történet ama végtelen károkat is, melyeket egy lenyűgözött bíróság a társadalomnak okozott. Tisztában van azzal már az egész czivilizált világ, hogy a biró függetlensége nem a bírónak adott kedvezmény és tulajdonság, hanem a társadalomnak oltalma a gyakran egyoldalii, gyakran elragadott, a pillanat befolyása alatt álló felső vagy alsó hatalom ellen. Helyesen mondja a franczia cour de cassationnak nagy erényü elnöke, Harion de Pansey: «célúi qui dispose des juges, est facilement soupcjonné de disposer des jugements#. (A kinek 77
