Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
36 deli, az alaptalanul vádaskodó, pénzbírságban is volna marasztalandó. Nincsen végül a kereskedelmi ülnökök elleni eljárás szabályozva, ha pl. pénzbüntetésre ítéltetnek, meddig terjedjen az, minthogy fizetésük nincsen. Hátra van még, hogy a javaslat új intézkedéséről, a nem fegyelmi vétség következtében előálló áthelyezésről szóljak. Eltekintve attól, hogy a közszolgálat érdekében áthelyezett biró a közönség előtt mindig olyannak fog feltűnni, mint ki megbün- tettetett, mert különbséget nem tud tenni a fegyelmileg és a közszolgálat érdekében áthelyezett között, ezen eljárás a legveszélyesebb a jelen rendszer vagy rendszertelenség mellett, «mikor a bírónak családi összeköttetéseinél vagy a helyi viszonyokkal kapcsolatban álló egyéb körülményeknél fogva székhelyén maradása az igazságszolgáltatás követelményeivel össze nem egyeztethető». A javaslat szövegezése a bírói függetlenségnek a legnagyobb mérvű megtámadására szolgálhat. Fontoljuk csak meg, mi minden rendelhető ez alá, politikai Üzelem, gyűlölet a biró ellen más okból, vexatorius eljárás példaadásként, egy hatalmas úrnak kényelmetlen biró eltávolítása, egy gátnak lerontása, ha egy perben nem úgy akarna Ítélkezni, mint akarnák. Igaz, hogy az ország legfőbb bíróságára van bízva az e feletti határozat, az ország legfőbb bíróságára, melynek tekintélye és igazságszeretete, függetlensége előtt meg kell hajolni. Ámde sokra képes egy helytelen bírósági rendszer! Ha egy törvény hosszú ideig meg nem változik, átalakít viszonyokat, embereket és a bírák is, még a legfőbb helyen is emberek. Ma még megvan a régi gárda, holnap már 65 évét betöltötte és mehet. Lassankint átalakul az egész bírósági személyzet és megalkuszik az adott viszonyokkal. A javaslat az igazságügyminiszterre bízza a kezdeményezést és egy ideális legfőbb főnök képét tárja elénk, a ki nem fog e joggal élni, csak akkor, midőn valóban a bírót akarja megvédeni és tekintélyét; de hát ez is ember és pedig hatalmas, egyedül álló, felelősség, ellenőrzés nélküli. Miért nem inkább az egész karba vetni a bizodalmát, a helyett hogy egy emberbe ? A miniszter tehát kezdeményez, jól megfontolva, hogy mit akar, hiábavalólag nem kér, a Curia 74
