Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
26 de képviselő csak ügyvéd vagy bejegyzett helyettese lehet. Ez eljárás contradictorius természeténél fogva, az ellenfél ellenőrzi a felperes személyazonosságát s az elnök nem szorult arra a biztosítékra, a melyet az egyoldalú requéte-ügyben, mystifi- káltatása ellen, az ügyvédi ellenjegyzésben keres. A megjelenés az idézés netáni szabálytalanságait kiegyenlíti. Órára szólván az idézés, a köteles megjelenés időpontja adva van s az ügyek a beiktatás sorrendében vétetnek fel. A felek az idézési órában meg szoktak jelenni s a ki ez órára meg nem jelent, arról biztosra vehető, hogy egyáltalában nem fog megjelenni. Ha több alperes közül, van a ki megjelent s van a ki elmaradt: a rendes eljárásban a megjelentek új idézést kívánhatnak, s ez défaut-profit-joint-nek neveztetik. E jótéteménynyel nem élhetnek az alperesek a référés-eljárásban. Az elnök a felek szóváltásai után, a melyek hosszának és számának meghatározása tőle függ, ha az ügyet kimerí- tettnek látja, azonnal meghozza rendeletét. Ha kilátása van a békéltetésre, több-kevesebb fáradságot fog e kísérletnek szentelni. De előkészítő intézkedéseket is tehet az elnök. Felvilágosító tanukat hallgathat ki s e tekintetben nem köti magát a Code abbeli rendeletéhez, hogy tanuk csak bagatell-ügyekben vagy az írott bizonyíték kezdete esetében hallgathatók ki. Utasíthatja a zavaros gondolkozású vagy rossz előadású feleket, hogy ügyvédeket valljanak. Ugyanazt teszi az elfogultakkal, ha látja, hogy jogi kitanítása rajtuk nem fog; viszont elrendelheti, hogy az ügyvédeket küldött felek személyesen jelenjenek meg s elrendelheti, hogy bizonyítékokat hozzanak, könyveket felmutassanak, okiratokat elé terjeszszenek; elrendelheti a szükséges megállapításokat, szakértői szemlét, sőt a tárgyalásnak a helyszínén való folytatását is; több référést egyesíthet, egyet több référésre választhat el; az egyiket elintézheti, a másikat elnapolhatja és — a mi a legtöbb controversiára és felszólalásra adott alkalmat, — az ügyet référés-stadiumban a tribunal elé utasíthatja, mely esetben a tribunal soronkívül, formaságok nélkül és ideiglenes hatálylyal, ép úgy ellátja az ügyet, 48
