Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

18 melyet a jelöltek sorshúzás által kaptak, irásbelileg oldatott meg 6 óra lefolyása alatt és miután a kérdések helyesen oldat­tak meg, bocsáttattak a jelöltek szóbeli vizsgára, a hol egy órá­val előbb tudva meg sorshúzás utján a themát, melyről szólni kell, egy félórái tanulmány engedtetett és ezután egy órán át szóbeli vizsga tartatott a jelölttel. A bizottság ajánlta az érde­meseket az igazságügyminiszternek, kiknek soraiból neveztet­tek az «attaché»-k, azok pedig, kik nem voltak kinevezhetők, külön lettek az igazságügyminiszter figyelmébe ajánlva. Az eredmény meglepő volt, örömmel elfogadtatott e rendszer, és 1876, 1877 és 1878-ban folytattatott, de már 1879-ben elejtetett. Picot «La reforme judiciaire en France» kiváló munkájában következőkép magyarázza meg az elejtés indokát: «A I)u- faure»-t követő miniszterek magukhoz akarva ragadni minden kinevezést, mellőzték a legméltóbbakat, hogy szolgálatokat jutalmazzanak meg. Az ujonczozás uj módja nem tetszett nekik, előnyt adtak annak, mely a kedvezésnek tág kaput nyit. Pedig megítélni tudományosságukat, Ítéletük szabatosságát, irályukat, azt, hogy miként ítélkeznének, mily előadók volnának, vagyis, hogy miként tudnának bánni a tollal és a szóval, csak ily vizs­gák alapján lehet megbírálni.» Poroszországban a bírói noviciatus egyike a legszigorub- baknak. Az, a ki bírói pályára akar lépni, miután az egyetemi fokot elérte, egy vizsgának van alávetve. A vizsgáló bizottság áll a főtörvényszék első elnökéből, bírák, tanárok vagy ügyvé­dekből, egy tárgy felett kell hat hét alatt írásbeli dolgozatot elkészítenie, mely elfogadott írásbeli dolgozat után szóbeli vizsgát tesz. Az elfogadott jelölt referendarius nevet kap és a bírói hierarchiához tartozik. Választja a bíróságot, melyhez jönni akar és megkezdi próbaidejét, és ha kiképzése már előre­haladt, panaszok felvétele, egyes tanúnak kihallgatása, ügy­darabok összehasonlítása bízható reá, mindenkor a biró fel­ügyelete alatt. Másfél évi próba után vezethet vizsgálatot, mely- lyel a biró megbízza, tanúkihallgatásokat eszközölhet. Két év és 9 hó múltán az ügyészséghez tétetik át. Ha ismerete kielégítő, a törvényszék igazgatójától bizonyítványt nyer, és az elnök kiküldi V2 vagy 1 évre ügyvédhez, a hol védelmezhet is az ügy­véd felelőssége mellett. Végül beosztatik Va évre a felsőbíróság ­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom