Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
13 a felfüggesztést kimondani, és ha 5 évig való felfüggesztést mond ki, a biró nem gyakorolhatja többé hivatását. Az 1852-iki törvény megadja a jogot egyenesen a cour de cassation elé vihetni az ügyet súlyos esetekben, mely kimondhatja a szolgálati elbocsátást, de mindenekelőtt azt vizsgálja, vájjon cause grave (súlyos eset) forog-e fenn. A fegyelmi eljárás szóbeli és zárt ülésen tartatik. A cour de cassation-ra az igazságügyminiszternek sem fegyelmi, sem felügyeleti joga ninss. Minden büntető vagy rendőrségi ítélet az igazságügyminiszternek bemutatandó, a ki megvizsgálja az ügyet és az eset súlyosságánál fogva feljelenti az elitéit bírót, a ki felfüggeszthető vagy elbocsátható az eset súlyossága szerint. Az igazságügyminiszternek joga van, a mikor jónak látja, maga elé idézni a felebbezési törvényszék és első folyamodású bíróság tagjait, hogy magyarázatot kérjen azon cselekmény felől,, melylyel panaszoltatik. Ezen joga a X. év 16. thermidor szerint a semmítőszéknek volt megadva, a mely az igazságügy- miniszter elé idéztethette a bírót. Azon biró, ki engedély nélkül távozik, a távozási időre járó fizetésétől megfosztandó, ha 6 hónál tovább tart elmaradása, lemondottnak tekintetik, de egy hónapra távozása után felhívható a főügyész által a visszatérésre és ha vissza nem tér, jelentés teendő az igazságügyminiszternek, a ki indítványozhatja a császárnál helyettesítését, mint olyanét, ki lemondott. A biró továbbá felfüggeszthető hivatalától azon esetekben, a melyekben más országok törvényei is kimondják a felfüggesztést. Az 1810 julius 2-iki törvény kimondja, hogy 3 napnál ha tovább akar elmaradni a semmítőszék elnöke, úgyszintén a cour royale tagjai, engedélyt kell kémiök. Az 1824 junius 16-iki törvény szabályozza a bírák nyugdíjba helyezését, ha súlyos és állandó betegség képtelenné tenné a hivatás gyakorlását. ítél a kérdésben a semmítőszék plenáris ülésen, előbb azonban egy bizottság vizsgálja meg az ügyet, mely áll a semmítőszék elnökéből, tanácselnökökből és azon hiróság elnökeiből, a melyhez a nyugdíjazandó tartozik és határoz a felett, vajon van-e ok a nyugalomba helyezésre. Belgium az 1869 junius 28-iki törvénynyel szabályozza a 51
