Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
11 Szabályozza továbbá a törvény a kereskedelmi ülnökökre is a fegyelmi büntetést, melyet reájuk rosszalás, pénzbüntetés és hivatali elbocsátásban mond ki. Poroszországban az 1851-iki május 7-iki fegyelmi törvény a vétséget úgy határozza meg, mint az ausztriai. Ha hivatalvesztéssel járó büntetéssel Bujtatott a biró, külön fegyelmi eljárásnak nincs ellene helye. Ha 8 hétnél tovább marad el engedély nélkül, elveszti hivatalát, a mely ha hivatalosan felszólíttatott, a felszólítástól számított 4 hét alatt áll be, mindig fegyelmi eljárás utján, de elveszti az ez időre járó fizetését, tiltakozás esetén fegyelmi eljárás utján, a mely akkor is megindítandó, ha súlyosító körülmények forognak fenn. Kisebb kötelességszegések esetén, tőle bekivánt nyilatkozat után megintendő irásbelileg az elnök által. Ha az intés a vétség súlyosabb volta miatt nem elegendő, fegyelmi büntetés mondandó ki, melyek: a figyelmeztetés (Warnung), rosszalás, mely utóbbi, az egy havi fizetésig terjedhető pénzbüntetéssel köthető össze, ideiglenes felfüggesztés, mely büntetés 1856-ban megváltoztatott és helyébe lépett az áthelyezés hasonló rangban és vagy fizetéskevesbítéssel vagy a költözködési költség elvesztésével vagy mindkettővel; és szolgálati elbocsátás, melynél enyhítő körülmények fenforgása esetén, a nyugdíj egy része életfogytig vagy egy időre megadatik. A fegyelmi eljárás szóbeli, nem nyilvános és a bíróság határozata szerint elővizsgálattal, vagy a nélkül. Bíróság: a felső törvényszék, — tagjai és a felebbezési törvényszék elnökei és igazgatói részére és a felebbezési bíróság, — tagjai és kerületéhez tartozó más birák részére. A fegyelmi ügyek mindkét bíróságnál plenáris ülésen intézteinek, a melyen legalább 7, az 1856-iki márczius 26-iki törvény óta 15 tagnak, fele részben a polgári, fele részben a büntető tanácsból illetve a felebbezési törvényszéknél 5 tagnak kell jelen lenni az elnökkel együtt, és hivatalból vagy az ügyészség indítványa folytán jár el; ha az ügyész beszüntetést indítványoz, a bíróság beszünteti az eljárást, ha indítványa ellenére teszi azt, felebbezési joga van a felső bírósághoz, a hol különben az eljárás ép olyan, mint az első bíróságnál. A biró akarata ellen áthelyezhető a rendes okokon kívül, 49
