Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
A nyilvános hatalom, melylyel egy hivatali testület fel- ruháztatik, szükségszerűleg feltételezi ezen testület és tagjai alárendelését egy felügyeletnek, melynek feladata őrködni a kötelességek pontos megtartására, melyet ez intézmény szabványai előírnak, és melynek tárgya elnyomni minden rendellenességet, minden megsértését ugyancsak a kötelességeknek. E felügyeletnek annál tevékenyebbnek, annál szigorúbbnak kell lenni, mennél fontosabbak a functiók, melyet a testület gyakorol és minél több erélyt és vigyázatot kívánnak azok meg. Ilyen hivatás kétségtelenül a bírói. E hivatásról Francziaország egy nagy bírája (D’Aguesseau) így szól: hogy ha «első kötelessége az igazságot szolgáltatni, a második, fentartani méltóságát, önmagát megbecsülni és tisztelni hivatása szentségét. Becsületére miként erényére féltékeny lévén, jó hírneve már nem az ö kizárólagos sajátja, az igazság tulajdonának tekinti azt, melyet dicsőségének szentel. Elárulná érdekeit, ha nem vigyázna reá, mert oly érzékeny az, hogy elegendő gyakran egyetlen biró gyanús volta az egész testület hírnevének sárba vonására». Hogy azonban a méltóság, melylyel e testület körülvétetik, a becsülés, melyet tagjai tisztességök, szigorú részrehajlatlansá- gok, erkölcsük tisztasága, magatartásuk, egész életök kifogástalansága folytán nyernek, ne compromittáltathassék egyesek visszaélései, hanyagsága, kötelességmulasztása által, fegyelmi törvényre van szükség. E szempontból örömmel üdvözölheti, legfökép a bíróság a legszigorúbb fegyelmi szabványokat, ámde — már itt is jelezzük, — mindig csak akkor, ha az előfeltételek meg vannak adva, hogy egy erős, képzett, független bíróság szolgálati kötelességének pontos megtartását biztosítsák. 1* 41