Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
и A franczia intézmény története. A normandiai «haro». A Chátelet, mint a référés bölcsője. A királyi rendeletek kedveznek fejlődésének. Az 1806. évi reform. Debelleyme. A Normandiában, melynek jogszolgáltatási önállósága volt, hosszú időkön át az a szokás állott fenn, hogy az, a ki jogsérelmet szenvedett vagy azt hitte, hogy ilyennek kitéve van, tanuk előtt «haro»-t kiáltott ellenfelére. Normandia első herczege, az igazságszeretetéről híres Kaoul nevének népies elferdítéséből ered e szó, melynek az az okvetlen hatása volt, hogy az így apostrofált, a kiáltót nyomban a bíró elé követte, hol az ügy azonnal, ideiglenes elintézését nyerte. Ha az nyomban tisztába hozható nem volt, annak a ki idézett, óvadékot kellett szolgáltatni, hogy el nem ejti követelését, a másiknak pedig, hogy annak helyt áll. Birtokháborításoknál volt gyakori; de közhatósági közegek túlkapásai ellen is használt. 1539-ig általános volt Francziaországban az in jus vocatió- nak az a neme, mely a «quid in jus vocas?» kérdésre, feleletet csak abban ád, «illud apud praetorem dicam». Csak az említett évben következett az exploit libellé behozatala a rendes eljárásra nézve. Arra a normandiai szokásjogi intézményre szeretik a franczia irók a référés történetét visszavezetni, melyet érdekes népmesék és mondák kisérnek, a gyengéknek a hatalmasok elleni jogvédelméről. Bizonyos, hogy ez intézmény ősrégi. Hisz bölcsője : a párisi Chátelet,* mely a franczia állam szervezkedését megelőző időkII. * A Cliátelet (Castellum) eredetileg a Gallusoknak Julius Caesar által történt meghódítása után, a rómaiak által, Lutetia megvédésére épült erődítvény volt s két vérszem építményből állott: a nagy és a kis Chátelet-ből. A jogszolgáltatást a nagyobbikban gyakorolták. A termek egyike sokáig viselte «Caesar szobája» nevét. Több római császár 31
